Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
A védjegy- és ipari-minta oltalom 75 éve
arra kérem az érdekelt miniszter elvtársakat és más gazdasági vezetőket, hogy valamilyen alkalmas módon hívják fel a vállalatok vezetőinek figyelmét a védjegy alkalmazásának és lajstromoztatásának előnyeire, mert ezzel hozzájárulnak a védjegyről szóló törvény alkalmazásából származható gazdasági eredmények biztosításához.” Az új védjegytörvény korszerűsége Az 1969. évi IX. törvény 1970. július 1-én lépett hatályba. Végrehajtásáról a 2/1970. OMFB-IM sz. rendelet intézkedett. A védjegy-bejelentések részletes alaki szabályait a III - OTH - 1970. sz., az Országos Találmányi Hivatal elnöke által kibocsátott hirdetmény tartalmazza. A% 1969. évi IX. törvény életbelépését követő első védjegybejelentés ( Csepel Autógyár). A törvény általános szemlélete szempontjából meghatározó az a körülmény, hogy fokozottan törekszik a vásárlóközönség érdekeinek érvényesítésére. A megelőző védjegyjogi előírásokra erősen rányomta a bélyegét a versenyben részt vevő cégek elsődleges szempontja, amely mellett csak korlátozottan érvényesült az a másik, nem kevésbé jelentős szempont, hogy a vevők a védjegyek segítségével valódi, hasznos tájékoztatást kapjanak. A védjegyek lajstromozását a megelőző jogszabályok is lehetővé tették, az új szabályozás a védjegyjogi oltalmat - tehát a kizárólagos jogot - csak a lajstromozott védjegyek számára biztosítja. A lajstromozatlanul használt jelzésekkel kapcsolatos jogsértés csak egyéb - polgári jogi, tisztességtelen verseny elleni - jogszabályok alapján orvosolható. Védjegyoltalmat csak gazdasági tevékenység folytatására feljogosított vállalat, szövetkezet vagy egyéb szerv, együttes védjegyet pedig ezek jogi személyiséggel felruházott szervezetei szerezhetnek. Együttes védjegy szerzésének előfeltétele az is, hogy a szervezethez tartozó, használatra jogosult vállalatok árui közös jellemzővel rendelkezzenek és a védjegyet a szervezet ellenőrzésével használják. A hagyományos szó- és ábrás védjegyeken kívül lehetséges egyéb megjelölések lajstromozása is, amelyeket a korszerű technika segítségével megkülönböztetés céljából alkalmaznak. így védjegyoltalom nyerhető háromkiterjedésű alakzatra, hang- vagy fény56
