Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)

A védjegy- és ipari-minta oltalom 75 éve

Rámutatott az új védjegytörvény kibocsátásának különleges időszerűségére is: „Aktualitást ad a védjegyjog kodifikációjának a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése, amely a szocialista vállalatok, szövetkezetek gazdasági versenyének az eddiginél nagyobb szerepet biztosít a fogyasztók érdekében és érdekeltté teszi a jól gazdálkodó vállalatokat áruik megkülönböztetésében, védj egyeztetésében. Azok a vállalatok, amelyek megváltozott helyzetüket kellő időben és módon felismerték, igyekeztek és igénybe venni mindazokat a lehetőségeket, eszközöket, amelyek segítenek jobb, színvonalasabb gazdasági eredmények elérésében és felhasználásában.

Nemzetközi gazdasági tevékenységünk, kapcsolataink szélesedése következtében érdekünk, hogy az értékesítési tevékenységünkben és ennek keretében az áru propagálásában is igénybe vegyük a bevált és korszerű módszereket, kihasználjuk a védjegyben rejlő lehetőségeket, és egyidejűleg biztosítsuk a versenyeszközök, közöttük a védjegyek széles körű oltalmát. Szükséges ez azért is, mert a nemzetközi áruforgalom élénkülése, kiszélesedése, a világpiaci verseny az elmúlt években növelte a védjegyek szerepét...”

Frank Ferenc képviselő, a törvényjavaslat előadója a fokozódó verseny és a forgalomba bocsátott áruk minőségi színvonalának emelkedése szemszögéből világított rá a törvény jelentőségére:

„...egészséges verseny van kibontakozóban a hazai fogyasztói piacon és ennek következtében fokozatosan bővül a választék. Szocialista termelésünk szervezeti keretei annyira megszilárdultak, hogy már természetesnek látjuk a gyár és a termék azonosítását, hogy a közönség gyárainkat termékeik védjegyéről ismeri és értékeli. A védjegy tehát érinti a termelőket és vásárlókat egyaránt, éppen ezért óvni, ápolni kell. A védjegy használata ugyan önmagában nem kötődik valamiféle hivatalosan előírt minőséghez, és mégis a védjegy egyik hathatós biztosítéka a megfelelő minőségű termelésnek.

... a védjegy a fogyasztók tapasztalataiból nyeri valóságos értékét. Ebből következik: a védjegy becsületét csak nehéz, következetes munkával, egyenletes, jó minőségű termékek gyártásával és forgalomba hozatalával lehet megszerezni és ugyanakkor nagyon könnyű elveszíteni...”

Dr. Révay Zoltán képviselő hozzászólásában többek között a következőket mondta: „.. .A védjegyügy a gazdasági életben olyan, mint a csepp a tengerben. Egy kis részjelenség. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy csak a tökéletesen végrehajtott részfeladatok, a helyesen alkalmazott részesemények együttesen hozzák létre a nagy eredményeket, akkor indokolt, hogy a védjegyügyet is nagy gonddal kezeljük, mert a kisebb jelentőségű kérdésekkel is kell foglalkoznunk.

...a védjegy által biztosított gazdasági előnyöket akkor kell megalapozni, amikor tulajdonképpen még nincs is szükség védjegyre, mert a gazdasági élet kedvező alakulása folytán enélkül is értékesíthetők a termékek. Ebben az időszakban kell a védjegy hitelét úgy megteremteni, hogy majd az élesedő verseny során felül tudjon kerekedni a piacon. Ezt a mi vállalatvezetőink egy része megítélésem szerint még nem látja teljesen világosan. Ezért befejezésül

55