Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
A védjegy- és ipari-minta oltalom 75 éve
14686. Ifj. H&ggcnmacher Henrik, sörgyáma Budafokon,' & bwwtí keraak. a iparkamaránál 1900. évi február hó 7-én d. e. 10 Ara 10 pereskor helajetromo*tatta budafoki sörgyára és kőbányai raktára részére, még pedig sörre atka!marandó * itt 6513.. 8514.» B5i5., Bői«., Uül7. Óa Ô518. kaid. sorszámok alatt ábrázolt védjegyeit; üvegeken c«n>l&pul afkalramw. 14036. lajstr.-szám. V,caojxui. 3010. és 3011. iap. I «513. fehér alapon vörös és kék nyomtatás. A századforduló évében kihirdetett védjegyekből. Államközi kapcsolataink a XIX. század végén Ausztria és Magyarország viszonylatában kölcsönösség állt fenn a védjegylajstromozások tekintetében, vagyis az Ausztriában lajstromozott védjegyekre Magyarországon, a nálunk lajstromozott védjegyekre Ausztriában is törvényes oltalmat biztosítottak. Az Ausztriában lajstromozott védjegyeket is felvették tehát a központi nyilvántartásba és kihirdették azokat. Ha azt észlelték, hogy az osztrák védjegy magyar közgazdasági érdeket sért, a nyilvántartásba vétel előtt kifogást küldtek a védjegytulajdonosnak. A magyar védj egy hatóság részéről ilyen okból évente átlagosan ötven kifogást adtak ki. A törlésre az osztrák kereskedelmi miniszter volt jogosult. 1897-ben a két ország kormánya jegyzőkönyvileg megállapodott abban a kérdésben, hogy a védjegy lajstromozása milyen esetekben tagadható meg, illetve hogy milyen körülmények esetében állapítható meg, hogy a védjegy a vevők megtévesztésére alkalmas. Eszerint akkor minősíthető megtévesztésre alkalmasnak a védjegy, ha a hamis áruszármazásra következtetni engedő adatok mellett a valódi származás nincs kellő nyomatékossággal feltüntetve. Megoszlott azonban a két ország kormányának felfogása a megállapodás értelmezése kérdésében. Az osztrák álláspont szerint ugyanis csak ábrás védjegyeknél állapítható meg az ilyen megtévesztés veszélye. Ezzel szemben a magyar értelmezés szerint „kétségtelen, hogy a magyar nemzet érzelmi vagy eszmevilágából vett valamely fogalom szóban kifejezve éppoly megtévesztő lehet, mint ugyanezen fogalomnak ábrái kifejezése”. Erős törekvés volt tapasztalható annak érdekében, hogy a magyar védjegyügyek váljanak függetlenné, vagyis hogy Magyarországra a védjegyoltalmat csak a Budapesten kért lajstromozás biztosítsa. A magyar védjegyügyek önállóságát végül is az 1908. évi XII. te. teremtette meg, törvénybe iktatva az 1907. évi október 8-i államszerződést, 42
