Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Szabadalmi jogunk 75 éve
Az olyan személyek találmányai tekintetében, akik a vállalattal munkaviszonyban álltak, de új eljárások vagy termékek kidolgozására nem voltak kötelezve, a rendelet elsőbbségi jogot biztosított a találmány hasznosítására a munkáltató vállalatnak. Rendkívül jelentős továbblépést jelentett az, hogy a rendelet a koiábbi igazgatási jellegű díjazási módszerrel, a díj egyoldalú aktussal történő megállapításával szemben bevezette a szerződéses díjazási rendszert. Kimondta, hogy a feltaláló vállalattal (állami szervvel) találmányának hasznosítására szerződést köthet. Ennek révén a feltaláló és a vállalat egyenrangú pozícióba, kétoldalú - mindkettőjüket kötelező - jogviszonyba került és megszűnt a feltaláló korábbi egyoldalú alárendeltsége. Másrészt ez a rendelkezés nagyobb teret engedett a vállalati önállóság kibontakozásának is. A hasznosítás történhetett oly módon, hogy a feltaláló a szabadalom tulajdonjogát átengedte, vagy pedig oly módon, hogy megvalósítására vonatkozó szerződést kötött. A feltaláló a szabadalmi oltalom teljes ideje alatt - ha csak valakinek kizárólagos használati engedélyt nem adott - az első megvalósító szerven kívül további szervekkel is köthetett megvalósításra vonatkozó szerződést. A feltalálót vállalatonként 5 év népgazdasági eredménye alapján illette meg díjazás. A rendelet a korábbi jogszabályok merev díj skáláihoz képest rugalmasabb díj kulcsokat és reálisabb eredményszámítást vezetett be és lehetővé tette, hogy a díjazással kapcsolatos jogviták polgári peres útra kerüljenek és a feltalálók a vállalattal szemben bírói jogvédelmet nyerjenek. A 29/1959. (V. 10.) Korm. sz. rendelet az ismertetett elveket változatlanul fenntartotta és lényegében csak kisebb módosításokat, kiegészítéseket hajtott végre a korábbi rendeletén (vö : Farkas Károly: Függelék a „Kézikönyv az újításokról és találmányokról” c. műhöz, Bp. 1960.) A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 29 1959. (V . 10 ) Korín. sz. rendeleti* az újításokról és találmányokról 1. RÉSZ ÜJlTASOK 1. §• Az újítás fogalma í ŐT Űjítás minden (műszaki, szervezési, ügyviteli jellegű) javaslat, amelynek megvalósítása — a minőség javítása vagy legalább megtartása mellett — a népgazdaság részére gazdasági vagy egyéb hasz24
