Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Szabadalmi jogunk 75 éve
lás után, a termelési eszközök zömének államosítását követően hazánkban is kiépültek a szocialista termelési viszonyok, a gazdasági élet legfontosabb területein. A találmányok nagy része a feltalálókat alkalmazó és a termelőeszközökkel gazdálkodó állami vállalatok, szövetkezetek tulajdonába került, illetve azok keretében jött létre. A szocialista gazdaság centralizált irányítási rendszere folytán az áru- és pénzviszonyok háttérbe szorultak. A magyar köztársaság kormányának 11.950/1948. Korm. számú rendeleté az államnak felajánlott találmányok szerzi! ioivéielméril és díjazásáról A piagyar köztársaság kormánya a hároméves gazdasági tervről szóló -1947 XV!I. te, 4. és 5. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli I Iz államnak felajánlott találmányok szerzli jnivédelme-i- § Mi a találmány7 A leien rendelet nl!?etme7ána cmmniahAi iiUiminun.t, i.aii i.i,ík. A társadalmi tulajdon felhasználásának alapjává a gazdálkodás döntő részét átfogó népgazdasági terv vált, ezért a verseny a termelőeszközök zömével gazdálkodó állami vállalatok egymás közötti viszonyában nem érvényesült. Ennek következtében az állami vállalatok és szövetkezetek szabadalmi jogának versenyeszköz jellege, iparjogvédelmi funkciója háttérbe szorult, illetve csak más gazdasági szektorok irányában érvényesült és - bár a szabadalmi jog formailag nem szűnt meg - az egyes állami gazdasági egységek egymás közötti viszonyában a találmányra vonatkozó jogokat voltaképpen nem a szabadalmi jog, hanem a vállalatok tervszerű irányítását rendező jogszabályok és terv- utasítások szabták meg. A találmányokat, szabadalmi jogokat ugyanis a gazdasági irányító szervek ugyanúgy átcsoportosíthatták az egyik vállalattól a másikhoz, mint a termelőeszközöket, profilokat stb. Másrészt a gazdaság centralizált irányítási rendszere folytán a gazdasági kapcsolatok létrejötte szempontjából nem a vállalatok igyekezete, erőfeszítése volt a döntő, hanem a tervutasítás. Minden szocialista gazdálkodó szerv azt termelte, amit a tervutasítás előírt és azt vette át, amire a tervutasítás kötelezte, tehát nem volt miért versenyezni. A gazdálkodás feltételei tehát nem tették lehetővé a vállalatok számára, hogy a találmányokat a maguk számára jogilag körülbástyázzák. A szocialista állam alapvető célkitűzése az volt, hogy tömegméretűvé szélesítse a termelés műszaki színvonalának fej19
