Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Ujítómozgalmunk két évtizede
megillette, feltéve, hogy az átvételt nem valamely felsőbb hatóság utasítása alapján javasolta. Az újítók díjazása szempontjából igen jelentős volt, hogy a rendelet lehetővé tette: egyes nagy jelentőségű újítások szerzőit újítási díjelőlegben lehetett részesíteni abban az esetben is ha javaslatának megvalósítása csak későbbi időpontban, esetleg csak évek múlva történhetett meg. A rendelet lehetővé tette, hogy az újítási bizottság társszerzőknek ismerjen el olyan személyeket is, akik nem együtt, hanem külön-külön dolgozták ki az újítást. Lehetőség vo't társszerzőnek minősíteni a szerzőket abban az esetben is, ha egyik újító továbbfejlesztette az eredeti újító javaslatát. A rendelet kizárta a hivatalszervezési és közigazgatási jellegű javaslatokat az újítási díjazási rendszerből; az ilyen természetű javaslatokat csak jutalom formájában lehetett anyagi elismerésben részesíteni. A rendelet első ízben szabta meg a minisztériumoknál, iparigazgatóságoknál illetve más felettes szerveknél az újítási szervek szervezeti felépítését. A rendelkezés értelmében minden felettes szervnél (minisztérium, iparigazgatóság) újítási megbízottat kellett kijelölni és újítási bizottságot kellett szervezni. Minden tárca köteles volt irányítani, szervezni, ellenőrizni a felügyelete alá tartozó vállalatok, intézmények újítási munkáját. Az újítási díjak tekintetében 5 000 Ft-ig az üzemnek, 10000 Ft-ig a felettes szervnek, ezen felül az illetékes minisztériumnak kellett állást foglalni. 1950-ben került megrendezésre az Sztahanovisták I. Kongresszusa, valamint a II.Országos Üjító Kiállítás. Mindkettő serkentőleg hatott az újítómozgalomra. A Városligetben megrendezett újítási kiállításon 2000 újítás került bemutatásra. A látogatók száma a 300000 főt is meghaladta. A kiállítás anyagának nagy részét a vidéki városokban, főleg az ipari gócpontokban is bemutatták. 1950- ben a dolgozók már 189000 javaslatot nyújtottak be, kereken 100000-rel többet, mint 1949-ben. Az elért népgazdasági hasznos eredmény 264 millió 800 ezer forint volt, 170 millió forinttal több, mint az előző évben. Az újítóknak 24 millió 500 ezer forintot fizettek ki, 13 millióval többet, mint 1949-ben. 1951- ben az újítómozgalom tovább szélesedett, eredményei fokozódtak. Ebben jelentős szerepet játszottak a kongresszusi verseny, a munkamódszerátadási mozgalmak és a különböző újítási rendezvények. A termelés rejtett tartalékainak feltárására különböző alulról jövő kezdeményezések indultak meg, amelyeket aztán a felettes szervek segítettek az egész országra kiterjeszteni. Ilyen mozgalmak voltak pl. a Kuznyecov-, Rôder-, Deák-, Loy- stb. mozgalom. Az egyik legjelentősebb mozgalom 1951 nyarán kezdett kibontakozni, amely Gazda Géza nevéhez fűződött, aki Csepelen elindította az ipari hulladék felhasználásával kapcsolatos mozgalmat. Ez rövidesen az egész országra kiterjedt és az anyagmegtakarításra irányuló javaslatokat a dolgozók Gazda-mozgalmi újítási javaslatként jelentették be. Szintén alulról jövő kezdeményezés alapján ebben az időszakban kezdtek elterjedni az „ötletnap”-pal kapcsolatos rendezvények. Az ötletnapok megtartására, elterjesztésére az Országos Találmányi Hivatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsa szempontokat dolgozott ki. A megadott szempontok alapján merendezésre kerülő ötletnapokat előre meg kell hirdetni a feladattervi pontok egyidejű nyilvánosságra hozatala mellett, azokat a munkaidő befejezése után, a munkahelyen kellett megtartani. A megadott szempontok alapján a dolgozók csak az ismertetett feladattervi pontokra adhattak javaslatokat, ame124
