Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Ujítómozgalmunk két évtizede
Az életbe lépett rendelet az Országos Találmányi Hivatal feladatává tette, hogy ellenőrizze és biztosítsa az újításokra vonatkozó alapvető rendelkezések végrehajtását és hogy a műszaki intézkedési terveket az újítások figyelembevételével készítsék el. Összefoglalva: a 11.940/1948. Korm. sz. rendelet szabályozta az újítások ügyintézésének módját azzal, hogy egységes irányelvek alapján kellett az újítási javaslatokat elbírálni, biztosította az újítók anyagi és erkölcsi megbecsülését, érdekeltté tette a dolgozókat az újítások átvételében és átadásában, az Országos Találmányi Hivatal útján biztosította az újítómozgalom központi elvi irányítását. A Hivatal szorgalmazta az újítási megbízottak széles körű hálózatának kiépítését és ezzel 1949-ben az újítómozgalom szervezeti felépítése megkezdődött. Az újítómozgalom gyorsan fejlődött s az 1949-ben ösz- szehívott I. Országos Üjító Kongresszus, s a vele egyidőben megrendezett I. Országos Újítási Kiállítás már hűen tükrözte ezt a fejlődést. A kongresszuson a gazdasági vezetők és a legjobb újítók találkoztak a Párt, a Kormány, a Szakszervezetek képviselőivel és megvitatták a mozgalom eredményeit, problémáit, kijelölték a további fejlődés főbb irányelveit. A kongresszus határozatában felhívta a dolgozókat, hogy tegyék tervszerűvé és tömegessé az újítómozgalmat, szervezzenek a fizikai és műszaki dolgozókból komplex brigádokat, ezzel is gyorsítsák meg a jól bevált újítások széles körű elterjesztését. Míg a kongresszus csak elvi síkon adott útmutatásti, addig az újítási kiállítás gyakorlati anyagokkal támasztotta alá a dolgozók leleményességét, az újítómozgalom fejlődését. A Műcsarnokban megrendezett kiállításon 1500 újítás került bemutatásra és a kiállított tárgyakat 250000 dolgozó tekintette meg. Az újítómozgalom első jogi szabályozása, az Országos Találmányi Hivatal, a Szakszervezetek Országos Tanácsa tevékenysége, a megtartott kongresszus és az újítási kiállítás nagyban elősegítette az újítómozgalom ugrásszerű növekedését. 1949-ben az országos statisztikai adatok szerint a dolgozók 77 000 újítási javaslatot nyújtottak be és azok hasznosításával 95 millió forint megtakarítást értek el. Az újítóknak újítási díj címén ebben az időszakban 11 millió forintot fizettek ki. a "'" ... .. , f ,„r 1. r.f- .,f, f> A r- V: ■■■ i..„vUÚüli /srr.i**; r* co ' t £ .J i* w'O-w a \ 'J « ^ w-- — w « w (.Közigazgatás: rendszám: 9.054.) I. FEJEZET l:; s é::-:: s? i- § (4) Újítás minden javaslat, amelynek megvalósítása a népgazdaság részére valamilyen gazdasági vagy egyéb hasznos eredménnyel jár. 122
