Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Nemzetközi iparjogvédelmi kapcsolataink fejlődése
Kelet-Nyugati Iparjogvédelmi Szimpózium is, amelyen 27 országból több száz iparjog- védelmi szakember vett részt. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a műszaki-gazdasági együttműködés további kiszélesítése és fokozása a keleti és a nyugati országok között elképzelhetetlen az iparjogvédelem, az ipari tulajdon oltalmára létesült jogintézmények közelebbi megismerése nélkül. Ezért a szimpózium alapvető célja az volt, hogy a résztvevők kölcsönösen tájékoztassák egymást országaik iparjogvédelmi rendszeréről, a fejlődés lehetséges irányairól. A szimpózium megrendezése bizonyította, hogy a Magyar Népköztársaság vállalt kötelezettségeinek teljesítésén túlmenően arra törekszik, hogy kiszélesítse a nemzetközi kapcsolatokat az iparjogvédelem területén is. A Kelet-Nyugati Iparjogvédelmi Szimpóziumnak Budapesten történt megrendezését úgy kell tekintenünk, mint a Magyar Nép- köztársaság eredményeinek és az iparjogvédelem területén folyó együttműködés elmélyítéséért kifejtett munkájának komoly elismerését (Vö: Kelet-Nyugati Iparjogvédelmi Szimpózium, Szabadalmi Közlöny 1966. évi 12. szám, 1967. évi 3. és 4. szám). Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése megnövelte az áru- és pénzviszonyok jelentőségét és nemzetközi gazdasági kapcsolataink kiszélesedését eredményezte. Mindez együttjárt az iparjogvédelem előtérbe-kerülésével, különösen nemzetközi vonatkozásban. Nyilvánvalóvá vált, hogy társadalmi-gazdasági fejlődésünk szempontjából rendkívül fontos a külföldi találmányok megismerése és saját műszaki eredményeink és árujelzéseink lehető leghatékonyabb külföldi oltalma. Ebben az időszakban viszonylag gyors egymásutánban a Népköztársaság Elnöki Tanácsa kihirdette az 1962. évi 17. számú törvényerejű rendelettel az uniós egyezmények londoni szövegét, az 1967. évi 7. sz. törvényerejű rendelettel pedig az uniós egyezmények lisszaboni és nizzai szövegét, és ezzel hazánk nemzetközi vonatkozásban a legmodernebb iparjogvédelmi rendelkezések alkalmazását vállalta. Az utóbb említett törvényerejű rendelet alapján egyben csatlakoztunk a gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó 1957. évi Nizzai Megállapodáshoz is. (Vö : Dr. Pálos György, Bognár Istvánné dr. : Az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények lisszaboni és nizzai szövegei, Szabadalmi Közlöny 1967. évi 5. szám). 6. 1967-ben zajlott le a Stockholmi Diplomáciai Konferencia, amely hatalmas lépést tett előre az iparjogvédelmi nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében. A stockholmi szövegek előkészítésében a szocialista országok - így hazánk - képviselői is tevékeny részt vállaltak, azért annak sikerét megelégedéssel vehetjük tudomásul. Anyagi jogi vonatkozásban a stockholmi szöveg csak a Párizsi Uniós Egyezmények az elsőbbséggel kapcsolatos cikkét érinti. Az új rendelkezés szerint a szerzői tanúsítványt az uniós elsőbbségi jog szempontjából a szabadalommal egyenértékűnek kell tekinteni. A Stockholmi Diplomáciai Konferencia további eredménye, hogy korszerűsítette az uniós egyezmények adminisztratív és záró rendelkezéseit és létrehozta a Szellemi Tulajdon Világszervezetét. A stockholmi szövegek alapján a fő- és a mellékuniók szervezete az addigi helyzethez képest teljesen megváltozott. Az uniók legfőbb szerve a közgyűlés lett. A közgyűlés foglalkozik minden kérdéssel, amely az uniók fenntartásával és fejlesz114
