Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Nemzetközi iparjogvédelmi kapcsolataink fejlődése
tésével, az egyezmény alkalmazásával kapcsolatos, útmutatást ad a revíziós konferenciák előkészítésére, megtárgyalja az unióval kapcsolatos jelentést, megállapítja az unió munkatervét, elfogadja költségvetését és jóváhagyja zárszámadását stb. A közgyűlések tehát lényegében átvették mindazokat a jogokat, amelyeket eddig a svájci kormány gyakorolt felügyeleti és igazgatási jogkörében. A közgyűlések mellett a stockholmi szövegek alapján a Párizsi Unión és a Berni Unión belül létrehozták a végrehajtó bizottságot, valamint a képviselői konferenciát. A végrehajtó bizottság azokból a tagországokból áll, amelyeket a közgyűlés választott a tagországok közül. A végrehajtó bizottság készíti elő a közgyűlés napirendjének tervezetét, javaslatokat terjeszt a közgyűlés elé a főigazgató által elkészített, munkatervi és költségvetési tervezetre, megtesz minden célszerű intézkedést avégett, hogy a főigazgató a közgyűlés határozatainak megfelelően hajtsa végre az unió munkatervét stb. A képviselői konferenciák azokból az uniós tagállamokból állnak, amelyek nem fogadták el a stockholmi szövegeket és ezért nem tagjai a közgyűléseknek. A konferencián való tagság révén ezek az államok is résztvehetnek a végrehajtó bizottságok tagjainak megválasztásában. A bizottság tagjai: a rendes tagok és a társult tagok. A rendes tagokat a közgyűlés, a társult tagokat a képviselői konferencia választja e szervek létszámának megfelelő arányban. A kétféle tagság között a fő különbség az, hogy a stockholmi szövegben szereplő kérdésekben csak a rendes tagok szavazhatnak. Az 1967. július 14-én aláírt Stockholmi Egyezmény az egyes uniók tevékenységét koordináló és azokat összefogó szervként létrehozta a Szellemi Tulajdon Világszervezetét (angol rövidítése: WIPO, francia rövidítése: OMPI). A Szervezet célja a szellemi tulajdon nemzetközi oltalmának előmozdítása az államok együttműködése révén, célja továbbá az uniók közötti igazgatási együttműködés biztosítása. A Szervezet legfőbb szerve a közgyűlés, amelynek minden uniós tagállam tagja, amely az egyezményben részes. A közgyűlés mellett létrejött a konferencia, amely az egyezményben részes államokból áll függetlenül attól, hogy valamely unióhoz tartoznak-e. Végül megalakult a Szervezet koordinációs bizottsága: ez az egyezményben részes azon államokból áll, amelyek a Párizsi Unió vagy a Berni Unió végrehajtó bizottságának vagy mindkettőnek tagjai. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének és az unióknak egyetlen adminisztratív központja van: a főigazgató irányítása alatt működő Nemzetközi Iroda, amely fokozatosan a BIRPI helyébe lép. Amikor pedig a Párizsi Unió és a Berni Unió valamennyi tagállama a Szellemi Tulajdon Világszervezetének tagjává válik, a BIRPI minden joga, kötelezettsége és vagyona a Szervezet Nemzetközi Irodájára száll át. (Vö: Bodenhausen, Guide to the Application of the Paris Convention, Geneva, 1968.; Satrov: A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) megkezdi tevékenységét, Voproszü Izobretatyelsztva 1970. évi 7. szám). A Szervezet felépítése egyébként követi az ENSZ szakosított szerveinek felépítését. Sajátos vonása azonban, hogy szerveit az uniók tagállamai alkotják, de csak a Szervezet rendelkezik nemzetközi jogalanyisággal, az uniók nem. Az uniók lényegében továbbra is csak igazgatási-pénzügyi egységet jelentenek (Vö: Bodenhausen: Paris Convention General Questions, BIRPI Lecture Course, Geneva, 1965.). Az iparjogvédelmi egyezménynek Stockholmban felülvizsgált, illetve létrehozott szövegeit a Népköztársaság 115
