Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Nemzetközi iparjogvédelmi kapcsolataink fejlődése
Az iparjogvédelemmel kapcsolatos kérdéseket szabályozta a békeszerződés 241-245. cikke is, kimondva egyebek mellett, hogy a szerződő felek visszaállítják a hadiállapot kezdetének idején fennállott jogokat, valamint elismerik azokat a jogokat is, amelyeknek megszerzését a háború kitörése akadályozta meg. Egyéves határidőt biztosított az elmulasztott cselekmények pótlására, a díjak megfizetésére. A háború kitöréséig még le nem járt elsőbbségi határidőket a békeszerződés hatályba lépésétől számított hat hónappal meghosszabbította. A trianoni békeszerződésen kívül az 1921. évi I. törvénnyel kihirdetett, a világháborútól érintett ipari tulajdonjogok fenntartása és visszaállítása tárgyában kötött Berni Megállapodás volt hivatott a háború által okozott sérelmek elhárítására. Az elsőbbségi határidőket ez a megállapodás - a békeszerződéshez hasonlóan - meghosszabbította. A körbeeső időben szerzett jogokat azonban az elsőbbség elismerése nem tette érvénytelenné. Kimondta a megállapodás - többek között - azt is, hogy a háború kitörésétől eltelt idő nem számítható be azokba a határidőkbe, amelyeket a jogszabályok a találmányok kötelező gyakorlatbavételére előírnak. A megállapodás nem érintette a békeszerződésben foglalt rendelkezések hatályát. Az első világháború befejezése után ismét megnyílt az út az államok nemzetközi ipar- jogvédelmi kapcsolatainak további fejlesztése előtt. Az 1925-ben Hágában megrendezett revíziós konferencia az uniókat több tekintetben jelentősen tökéletesítette. A konferencián harmincnégy tagállam és tizennégy unión kívüli állam képviselői vettek részt. Az 1925. november 6-án aláírt okmányok a Párizsi Uniós Egyezmény, valamint a két madridi megállapodás szövegét érintették. Az ipari minták nemzetközi lajstromozására kötött Hágai Megállapodás pedig egy új, szűkebb uniót hozott létre. Ehhez azonban Magyarország nem csatlakozott. A Párizsi Uniós Egyezmény hágai szövege - mivel a többes elsőbbség elismerése elől számos állam elzárkózott - még csak azt tudta elérni, hogy a tagállamok legalábbis adjanak módot a több, különböző alapbejelentésre hivatkozó bejelentés szétválasztására az eredeti iktatási nap és lehetőség szerint az elsőbbség megtartásával. Jelentős eredménye a hágai konferenciának, hogy a szabadalom megvonásának szankcióját csak akkor engedte alkalmazni, ha a visszaélés (a találmány gyakorlatbavételének elmulasztása) kényszerengedély adása útján sem volt megakadályozható. A Hágában beiktatott szabály - a nemzetközi forgalom zavartalanságának biztosítása céljából - az átmenő közlekedési és szállítási eszközöket a szabadalmi oltalom hatálya alól kivette. Ugyancsak a hágai szöveg írta elő vagylagosan a szabadalmi fenntartási illetékek megfizetésére a hathónapos türelmi időt, illetőleg az illetékfizetés elmulasztása miatt megszűnt szabadalmak újra érvénybe helyezését. Hágában emelték fel a védjegyek és az ipari minták elsőbbségi határidejét hat hónapra. A felülvizsgálat szerkezetileg is tökéletesítette az egyezményt, így javította az áttekinthetőséget azzal, hogy - a korábbi gyakorlattól eltérően - nem tartalmazott zárójegyzőkönyvet. A madridi védjegymegállapodás Hágában revideált szövege feljogosította a nemzetközi irodát arra, hogy díj ellenében a nemzetközi védjegyek között ujdonságkutatást vállaljon. A hágai szöveg - a bejelentő költségektől való megkímélése érdekében - tízéves időre is lehetővé tette a nemzetközi védjegyoltalom megszerzését. A Párizsi Uniós Egyezmény, továbbá a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására kötött Madridi Megállapodás hágai szövegét az 1929. évi XVIII. törvény ratifikálta. A Hágában felvett rendelkezések szabadalmi és védjegytörvényünk 106
