Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Nemzetközi iparjogvédelmi kapcsolataink fejlődése
novelláris módosítását tették szükségessé. Az 1932. évi XVII. törvény szabadalmi jogunkba beiktatta a kényszerengedély intézményét, a szabadalmi fenntartási illetékek megfizetésére hathavi türelmi időt engedélyezett. A törvény egyéb módosításokat is eszközölt: a szabadalmak oltalmi idejét húsz évre emelte fel, lehetővé tette, hogy belföldi bejelentő külföldi elsőbbséget vegyen igénybe. Az 1932. évi XVII. törvény védjegyjogunkat is továbbfejlesztette. A kihirdetett hágai uniós szövegeket, valamint az 1932. évi szabadalmi és védjegynovellát a 4.300/1932. ME. számú rendelet hajtotta végre. Magyarország az újabb revíziós konferencia évében, az 1934. évi V. törvénnyel ratifikálta az áruk hamis vagy megtévesztő származási jelzésének megakadályozására kötött Madridi Megállapodást, mégpedig annak hágai szövege alapján. A törvényjavaslat miniszteri indokolása szerint a megállapodás tárgyát képező kérdések hazai jogszabályi rendezése csak a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. törvény megalkotásával fejeződött be. Ezt követően 1925-ben el is készült a csatlakozási törvény javaslata a washingtoni szöveg alapján, ez a javaslat azonban nem emelkedett jogszabályi erőre. Az 1934. május 1. és június 2. napja között megrendezett londoni revíziós konferencián harmincnégy tagállam és tizenkét unión kívüli ország képviseltette magát. Az értekezlet a főegyezményen kívül a két madridi és a hágai megállapodás szövegét is továbbfejlesztette. A Párizsi Uniós Egyezmény londoni szövege több lényeges változást vezetett be. Kimondta, hogy az elsőbbségi határidő alatt történt tények alapján harmadik személy javára semmilyen jog (előhasználati jog) nem keletkezhet. A kiállítási és az uniós elsőbbség találkozása esetére úgy rendelkezett, hogy a kiállítási elsőbbség az uniós elsőbbségi határidőt nem hosszabbíthatja meg. Előírta, hogy az uniós elsőbbség az oltalmi idő taitamára nem lehet kihatással. A londoni szöveg kifejezetten elismerte a többes elsőbbséget. Ugyancsak Londonban vették fel a feltaláló névfeltüntetési jogára vonatkozó szabályt. A védjegyek nemzetközi lajstromozására kötött Madridi Megállapodáson és az ipari minták nemzetközi lajstromozására kötött Hágai Megállapodáson főleg adminisztratív természetű módosításokat eszközöltek. Az áruk hamis vagy megtévesztő származási jelzésének megakadályozására kötött Madridi Megállapodás londoni szövege nemcsak az árun, hanem a hirdetéseken, a számlákon, az egyéb kereskedelmi iratokon is megtiltotta az áruk származására vonatkozó valótlan adatok feltüntetését. A londoni konferencia - az egyezmények módosításán túl - több olyan határozatot hozott, amelyek egyes kérdések további tanulmányozását, illetőleg belföldi jogszabályi rendezését ajánlották a tagállamoknak. Az értekezleten a magyar küldött javaslatot tett az alakiságok egyszerűsítésének kimunkálása céljából egy technikai kongresszus összehívására. Magyarország a Londonban felülvizsgált szövegekhez - a nemzetközi kapcsolatokra kedvezőtlenül ható események, a második világháború miatt - csak a felszabadulás után, 1962-ben csatlakozott. 4. A második világháború nem érintette Magyarország tagságát az iparjogvédelmi egyezményekben, bár több uniós állammal hadiállapotban voltunk. A háborús helyzet azonban természetesen több vonatkozásban korlátozta és visszavetette nemzetközi kapcsolataink fejlődését, ami hosszú ideig éreztette hatását. A háborút követően az iparjogvédelmi 107
