Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)

II. csoport - Vas-, fém- és gépipar

52

Rajka P. 1836-ban Kolozsvárra jővén, élete más fordulatot vett; a gépészet lett határozott iránya egész tevékenységének.

Bolyai Farkas s más kitűnőségek ajánlása folytán elnyert egy kitüntető ösztöndijat, és 1837-ben a bécsi műegyetemre küldetett, hol gróf Teleki Sámuel pártfogója jeles társaságában folytatá tanulmányait, és midőn ezeket befejezte, Waldeck herc-zegnő ajánlása folytán egy kéziművét mutatta be a jeles Ettingshausen műegyetemi tanárnak, ki az ifjú embernek, azon esetben, ha Bécsben marad, szép állást Ígért.

Rajka Péter azonban a kecsegtető Ígéretek daczára sem akart idegen földön maradni s megköszönve a szives jó indulatot, kijelenté, hogy tanulmányaival hazájának óhajt szolgálatokat tenni, annyival is inkább, mert erre nem csak erkölcsileg van kötelezve, mint ösztöndíjas, de azt hazafiui kötelességének is tartja.

A jó német tanár megmosolyogta Rajka jövendő terveit s figyelmeztette, hogy meg fogja bánni, hogy ez ajánlatot nem fogadja el, s hogy egy olyan országban akarja kezdeni az életet, hol a gépek használatát még nem ismerik. Rajka P. végre nemes ambiczióval s nagy reményekkel telve, 1840-ben hazatért s Kolozsvártt alapitója lett Erdély egyetlen gépgyárának. Szűk körülmények között kezdé meg működését, nagy küzdelmekkel járt megélhetése, úttörő lévén e vidéken a gépipar terén. Mindemellett türelihé s munkássága oly kitartó volt. hogy egész lélekkel küzdött kedvencz eszméje mellett.

Gyára volt a felső szén-utczában, a mely mai napig is Rajka-gyár elnevezés alatt ismeretes. Gyára egy szerény épület volt, szerény és kezdetleges berendezéssel. A vasöntöde fúvóját emberi kéz hajtotta, még pedig pénz- és időpazarlás mellett 12 ember felváltva, négyenként dolgozva majdnem 24 órán át. Ekkora erő természetesen nem mutathatott fel nagy eredményt. E kis gyár különben nemcsak gazdasági gépgyár volt, hanem egy univerzális gyár ; innen származott a tulajdonos „ezermester“ elnevezése is. Készlete nem volt, sőt a megrendeléseknek is alig birt eleget tenni. Ennek az eladóra nézve épugy, mint a vevőre nézve egyiránt kellemetlen helyzet okát a közönség jól ismerte.

Első kísérletei göröngyös pályán meglepők voltak, s már 1846-ban egy gazdasági kiállításon dicsérő oklevelet nyert. Az 1848-ki szabadságharcz alatt a gyárt be kellett zárni, mert munkásai elszé- ledtek. Rajka pedig szolgálta hazáját az által, hogy a Kolozsvártt alakult fegyvergyár igazgatójává neveztetvén ki, az ágyuk íélszere-