Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
VII. csoport - Az ipar szellemi munkásai
317 hogy Szolnokon megfelelő állásra szert nem tehet, üzletnyitással pedig az akkori viszonyok között exiszteneziáját meg nem alapíthatja, 1863-ban eltökélte magát arra, hogy Amerikába vándorol. E tervét végre is hajtotta, a mennyiben még ugyanazon évben már New-Yorkban volt. Számolt a körülményekkel és korántsem kecsegtette magát azon reménynyel, hogy Amerikában minden fáradozás nélkül szerezhet magának exisztencziát. Jól tudta, hogy Amerika csak azok számára tárja fel aranybányáit, kik arczuk verejtékével dolgoznak meg az aranyért. Nyolcz évig tartózkodott Amerikában, hol az angol nyelven kivül még igen tág ismeretkörre, az amerikaiak praktikus észjárására, sokoldalú tapasztalatokra és csinos vagyonra tett szert. 1871-ben haza jött. letelepedett szülővárosában Szolnokon, szerzett vagyonát öcscse üzletébe fektette, mely üzletnek azután társa, később pedig, öcscsének elhalálozása után, egyedüli birtokosa lett. Lassanként megismerkedvén a hazának és szülővárosának távolléte alatt lényegesen átalakult viszonyaival, hozzálátott, hogy az Amerikában szerzett hasznos tapasztalatokat itthon hazája, szülővárosa és polgártársai javára értékesítse. A közgazdaság terén való működését azzal kezdte, hogy a Szolnokhoz tartozó szandai szőlőtelep egy részét megvásárolván, azon a szőlőművelés amerikai rendszerét honosította meg. A szőlő- tulajdonosokat ily módon meggyőzte és megtanította, miképen kell és lehet okszerű gazdálkodás által a szőlőfajokat nemesíteni, bebizonyította kísérletek által, hogy az amerikai és olasz szőlőfajok megteremnek kellő ápolás mellett hazánk és különösen a szandai talajban is és ezzel utánzandó példát szolgáltatott szőlőbeli birtokos szomszédainak, kiket különösen az birt arra, hogy Lengyel példáján okuljanak, hogy látták, mikép Lengyel szőlője a termesztett szőlőfajoknak a fogyasztó közönség által való kedvelése következtében mily szép jövedelmezőségnek örvend. A jó példa és a minden oldalról jövő elismerés nem tévesztették el hatásukat, mert ma már Szolnok város intelligencziájának nagyobb része szőlőbirtokos és a Lengyel által meghonosított szőlő- művelési rendszert kezdi követni. Az iparügyi viszonyok a hetvenes évek elején Szolnokon nagyon kedvezőtlenek voltak. A czéh-rendszer okozta izoláltságot az egyes iparszakmák képviselői között még a czéhek feloszlása után is tapasztalni lehetett. Elszigetelten álltak egymástól az iparosok és még a közös ipari érdekek sem szülték az érdekközösség szempont-
