Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
VII. csoport - Az ipar szellemi munkásai
288 tevékenységgel intézte és irányozta, az előkészületi teendőket. Időközben a párisi földrajzi kiállításon első rendű érmet nyertek munkái. s több kiváló külföldi szaktudományos társulat is tagjává választotta. .A gyakorlati statisztika kézi könyve,“ szintén a statisztikai tudomány felvirágoztatására törekszik, egyrészt meg akarván ismertetni mindenkivel a statisztikai anyag gyűjtése körüli teendőjét, másrészt még átalánosabbá akarván tenni a közönségben a statisztika fontossága iránti meggyőződést. A statisztika terén különben is üdvös működést fejtett ki s e téren szerzett kiváló érdemei elismeréséül számos kitüntetésben részesült. 0 szervezte ez első iparstatisztikát és az 1885. évi orsz. kiállítás előtt szintén az ő részletes javaslatai alapján hajtatott végre az iparstatisztikai fölvétel. Hivatalos működésében érdemül tudandó be neki továbbá az is, hogy a statisztikai irodalom terén több kiváló fiatal erőt nevelt, szakirodalmunk nem csekély előnyére. Az országos magyar iparegyesület újjáalakításában tevékenyen részt vett és 1870—76-ig annak tevékeny alelnöke volt. 1879-ben részt vett az általános iparegylet alakításában s ennek alelnöke és igazgatója volt; e két egyesület összeolvadása után pedig a mai iparegyesület alelnökévé választatott. E működése folyamában ismerkedett meg az ipar gyakorlati viszonyaival s mindig egyike volt az ipar leglelkesebb pártfogóinak és az iparmozgalmak támogatóinak. Az 1873. évi bécsi nemzetközi kiállításra készítette már említett müvét, a „Hazánk és népé“-t. mely az újabb időben az első alapos statisztikai ismertetője volt hazánk közgazdasági viszonyainak. Egyik legfontosabb ágát a közgazdasági irodalmaknak is Keleti honosította meg. Ez a kiállítási jelentések szerkesztése. Az 1878-iki párisi közkiállitás alkalmából hazai iparunkról a kormány megbízásából rendkívül terjedelmes és alapos készültséggel összeállított szakjelentést adott ki. mely elé „Hazánk közgazdasági és közművelődési állapotai“ czim alatt maradandó becsű bevezetést irt, mely mint önálló kötet is megjelent. (Az 1873. évi és 1878. évi világkiállítások magyar osztályának katalógusait is ő szerkesztette.) Az 1879. évi székesfehérvári kiállításról ugyancsak a kormány megbízásából szakszerű jelentést szerkesztett s 1885-ben az országos kiállítás alkalmából adta ki a „Balkán-államok“ közgazdasági állapotáról szóló jeles müvét s ugyancsak e messzeható kiállításról négy terjedelmes kötetben szerkesztette a „Hivatalos Főjelentés“-t. Ez
