Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)

VII. csoport - Az ipar szellemi munkásai

289

utóbbinak bevezető része, mely „Magyarország közgazdasági és közművelődési állapotai az 1885. évi országos kiállítás szempontjából“ czím alatt mint önálló kötet szintén megjelent, szakirodalmunk legjelesebb termékei közé tartozik és élénk tanúságot tesz arról, hogy Keleti közgazdasági s főleg ipari állapotainknak nemcsak alapos ismerője, hanem mint a nemzetiét fejlődése iránt kiváló érzékkel biró szakférfiú. képes amaz irányt is kijelölni, melyben ipari fejlődésünknek rendszeresen haladni kell. Most említett müvei a legbecsesebbek közé tartoznak, melyek iparunk ismertetése s programmszerü fejlesztése érdekében valaha Írattak s ha egyéb érdemei nem is volnának, ezek által is kiváló jogot szerzett arra, hogy iparunk legjelesebb szellemi úttörői között foglaljon helyet.

De Keleti nemcsak az irodalomban úttörő munkása a szó mai modernebb értelmében az iparnak, hanem bevitte ennek népszerűsítését a tudományos körökbe is és egyike ama keveseknek, kik egyrészt példát adtak az újabb nemzedéknek e parlagi tér művelésére és végre — s ez nem legcsekélyebb érdeme — azok közé tartozott, kik az ipar ügye érdekében fölfelé is küzdöttek.

Népszerűséget sohasem hajhászott. Ment a maga egyenes utján s ha az ipar érdekeinek szolgálatokat tett, abban az öntudatban találta jutalmát, hogy hasznos munkát végzett. Az ipar gyakorlati igényeit ama fontos állásaiban sem tévesztette szem elől, melyeket, mint pénzintézeti igazgatósági tag. mint az „Adria“ tengeri hajózási társulat igazgatósági tagja, sat. elfoglalt. E közhasznú és sokoldalú tevékenység Keletinek méltán biztosit úttörőink első sorában előkelő helyet, melyet az iparosság tisztelete és nagyrabecsülése által kisérve tölt be.

A mag' ar ipar átlövői.

19