Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
VII. csoport - Az ipar szellemi munkásai
287 forradalom, melynek harczaiban már 16 éves korában részt vett. megszakította s a gazdasági pályán tett kísérletet Alcsuthon, József nádor örököseinek uradalmában. Majd a hivatalos pályára vitte őt a kényszerűség, hogy az akkori időben a kényszerbesoroztatás elől meneküljön. Mint hivatalnok végezte a bölcsészeti és jogi tanfolyamot. Hivatalát elhagyva, nemsokára megtalálta mostani működése körét és nemzetgazdasági tanulmányait Baudrillart jeles kézikönyvének átdolgozásával nyitotta meg. E közben a hírlapoknak is dolgozott. s a magyar földhitelintézetnél is hivataloskodott. Irodalmi működésének eredményei a „Budapesti Szemlé “-ben és a magyar tudományos akadémia „Statisztikai és nemzetgazdasági közlemé- nyei“-ben jelentek meg. 1865—66-ik évben b. Eötvös lapját, a „Politikai Hetilap--ot szerkesztette, s ugyancsak Eötvös mellett, mint az újra éledt országos iparegyesület elnöke mellett, működött, mint az egyesület igazgatósági tagja s később mint alelnöke. 1868-ban választatott az akadémia történelmi és államtudományi osztályában levelező tagnak nemzetgazdasági tudományos működéséért. E tudományos működés azóta is tovább folyt és pedig ekkor már. hivatalos állásával kapcsolatosan, a statisztikai téren érvényesült legkiválóbban. A kiegyezés után az Andrássy- miniszterium megalakulásakor ugyanis osztálytanácsossá lett a föld- mivelés-. ipar- és kereskedelmi minisztériumban, s egyszersmind az általa szervezett országos statisztikai hivatal vezetésével is meg- bizatott. s ez állását, mint miniszteri tanácsos, a statisztikai hivatal önálló és szélesebb körű újra szervezése után is megtartotta. A tudományos téren jó hatása volt az 1867 -1869-iki tanévek alatt a pesti tudomány-egyetemnél általa megindított statisztikai tanfolyamoknak, mig más oldalról az 1869 és 1870-ben” vezetése alatt végrehajtott országos népszámlálás nagy munkája nemcsak az anyagot gyűjtötte össze számára, hanem annak feldolgozására is ösztönözte. így jött létre .Hazánk és népe“ czimü kitűnő munkája, mely a társadalmi statisztika terén nagy fontosságú munka az akadémiai rendes tagságot és a kétszáz aranyos nagy jutalommal való kitüntetést is megszerezte szerzőjének. A magyar statisztikai tudomány állami képviselője gyanánt 1869-ben és 1872-ben Hágában és Szent-Pétervárott megjelent a nemzetközi statisztikai kongresszusokon, s mint az 1876-ik évi budapesti kongresszus szervező bizottságának egyik alelnöke, lankadatlan
