Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
VII. csoport - Az ipar szellemi munkásai
278 minden műtani tanulmányokban ingyen kiképezte. Az ötvenes években hazánk fővárosában a reáliskolai tanulmányok a fejlődés első korszakában voltak, annál inkább érdemteljes cselekedet volt tehát dr. Szabóky részéről, bogy ő a legényegylet alakitása folytán, mint a kézműipar fejlesztésének első emeltyűje által, az alig megindult hazai ipar népnevelésének gyorsan haladó kerekeibe kapott, és az ő magas érdemeinek köszönhető, hogy ezen idő alatt a legény- egyletben kiképzett oly sok iparos a társadalmi életbe fényes sikerrel beléphetett. Működése alatt több mint 10.000 ifjút vallás- és nemzetiség különbség nélkül képezett ki. Azonban dr. Szabóky Adolf a többi iskolákban nemcsak mint kitűnő tanár szerzett magának érdemeket a népnevelés tekintetében, hanem saját szerkezetű számos paedagogia és tankönyv kiadásával, valamint jelentékenyebb tankönyvek német nyelvből magyarra fordításával (u. m. Nagel. Mocnik. Hiezing stb.) a hazai tanintézeteket megbecsülhetlen taneszközökkel is gazdagította, azáltal pedig önmagának örök emlékoszlopot emelt. Kiváló irói és szakképességének élénk bizonyítékául szolgálhat az. hogy az akkori helytartóság rendelete folytán a dr. Szabóky által németből magyarra fordított tankönyvek valamennyi magyar tanodában alkalmaztattak. Sok tankönyv szerkezetén kívül az igazi vallás szellemétől áthatott „egyházi énekeket“ is gyűjtött és azokat kiadta: több évig a „Religió* czimü lapnak szerkesztőtársa, a „Katholikus Néplap“ és az „Iparlap“ czimü folyóiratoknak pedig szerkesztője volt. Eszerint dr. Szabóky Adolf nemcsak a „legény-egylet“ tagjainak, de a főváros egész iparosztályának kiváló közbecsülésében, kegyeletében, teljes tiszteletében és szeretetében is részesült, mert ahol valamely kézmű vagy iparág fejlesztésének érdeke forgott szóban, ott dr. Szabóky bizonyára érdemeket szerzett magának. Hasonlólag mindenütt, hol a hazai ipar feltüntetésére a szakmabeli kiállítások rendeztettek. dr. Szabóky volt az elsők között, hogy a kínálkozó alkalmat a haza előnyére tetterővel megragadja s annak hasznára fáradhatatlan tevékenységével s sikerteljes működésével befolyását felhasználja. így az 1871-iki londoni, az 1872-ki kiállításnál Kecskeméten, az 1873-ki bécsi világtárlatnál hol mint a nemzetközi jury-nak tagja és a budapesti kiállítóknak elnöke az 187.0-ki szegedi orsz. kiállításnál, hol mint a budapesti kiállító biz. elnöke,
