Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
VI. csoport - Forgalom és kereskedelem
252 való pihenőjében szeretettel áldozott az irodalom, a művészet géniuszának s az írók és művészek egy kis. válogatott csoportjának közepette. imádott neje. szerető gyermekei által körülvéve, élvezte élte delén legkellemesebb óráit. Jelűnek Mór működése a mily közhasznú, oly szerény volt. Csak a közérdek ösztönözte abban, hogy egy-egy fontosabb eszméjével. melynek érvényesülését sajnosán nélkülözte, előtérbe lépjen és talán túlhajtott szerénységének tulajdonítható, hogy működésének sokoldalú eredményéről a nagy közönség ma már alig tud beszámolni, hogy alkotásainak és érvényre jutott üdvös eszméinek megtestesítőjét nem ő benne keresi a közvélemény. De a történetiró kötelessége ébren tartani a közfigyelmet s a hálásabb utókor számára megörökíteni az oly úttörő férfiak emlékét, a milyen Jelűnek Mór volt. Kétszeres kötelesség ez ő vele szemben, a ki zajtalanul, de sikeresen és oly időben fejtette ki eredménydús működését, a mikor a közgazdasági érdekek legelhanyagoltabb ágainak alig voltak hivatottabb és az övéhez hasonló tehetséggel megáldott művelői. Jelűnek Mór született 1823-ban Magyar-Bródban. Tanulmányait a prágai és a lipcsei egyetemeken fejezte be. Az 1848-ban keletkezett osztrák forradalmi mozgalmakban élénk részt vett s ezek előmozdítására Brünnben szabadelvű lapot adott ki. Később, midőn az osztrák birodalmi gyűlések Kremsbe tétettek át, ő is ide vonult s itt szintén szabadelvű szellemben tartott napilapot adott ki. A bécsi forradalom lezajlása után rendőri felügyelet alá helyeztetett, mert tudva volt. hogy bátyja dr. Jelűnek Ármin utján, ki Blum és Mes- senhauserrel együtt halálra Ítéltetett, a bécsi forradalom intézőivel összeköttetésben állott. Az ötvenes évek elején állandóan a fővárosban telepedett le, hol eleinte a közgazdasági irodalomnak szentelte tevékenységét. Nemsokára az elméleti térről a gyakorlatira lépett s kitünően szervezett nagykereskedést nyitott. Mint kereskedő buzgón vett részt az akkori közérdekű mozgalmak intézésében s példát adott arra nézve, hogy a gyakorlati pályán is mily élénk és közhasznú tevékenységet lehet közügyeinkben kifejteni. Bészt vett az első magyar általános bizto- sitó-társaság megvalósításában s azok között, kik Benczúr képén mint e társaság 'alapitói meg vannak örökítve, ott van ő is. Jó ideig elnöke volt a kereskedelmi érdekek képviseletét akkor egyedül
