Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)

VI. csoport - Forgalom és kereskedelem

összpontosító gabonacsarnoknak s e kiváló állása élénken bizonyítja, hogy már akkor is mily nagy mértékben bírta kartársainak bizalmát és tiszteletét. Mint a gabonacsarnok elnöke ő pendítette meg először a választott bíróság, a mai tözsdebiróság létesítésének eszméjét s még életében tapasztalta ez alkotása rendkívüli üdvös működésének közhasznú eredményeit. E mellett azonban föladatának ismerte, hogy az elterjedtebb külföldi lapokban a magyar gabonakereskedelem érdekeinek megfeleld szakczikkeket közöljön.

A hatvanas évek elején, mikor a magyar alkotmányos mozgalmak ujjáébredése kezdődött, részt vett a „Hon“ (a mai Nemzet) alapításában és hosszú ideig ezen. akkor általános tekintélynek és elterjedtségnek örvendő napilapunknak egyik legkiválóbb közgazdasági munkatársa volt. E lap hasábjain indította meg mint első a nagyszabású mozgalmat hazai kereskedelmünk magyarosítása érdekében s hogy e tekintetben mily kiváló sikereket ért el. azt csak az képes méltányolni, a ki két évtized előtti viszonyainkat közelebbről ismerte s azokat a mai viszonyokkal összehasonlítja. Irodalmi tevékenysége azonban, mely nem csak a napi érdekű kérdéseket karolta föl. hanem a fontosabb, és messze kiható tárgyakra is kiterjedt, komolyabb tanulmányokban is érvényesült. Nagyobb és közérdeklődést keltett tanulmányokat irt a gabonaárakról, az országos statsztika szervezéséről s ezek. valamint több más közérdekű tanulmánya a magyar tudományos akadémia akkori évkönyveiben jelent meg.

Elénk szelleme, mely folyvást a gyakorlati téren mutatkozó hézagok pótlása körül foglalatoskodott, 1864-ben a lóvonatu-vasut létesítésére irányult és miután ez eszmét fölvetette s annak szélesebb körökben propagandát csinált, egy év múlva már érvényesítve látta azt. Eleinte a kis sörcsarnoktól a Károlykaszárnyáig terjedt a vonal, de később mindinkább kiszélesűlt s körülhálózta az egész fővárost. Budán is keletkezett egy hasonló vállalat s midőn a Margithid kiépült. Jelűnek kezdeményezésére sikerült a két vállalatot egyesíteni, melyből a mai hatalmas részvénytársaság keletkezett. Az első lóvonatu vasútvonal létesítésének idejétől kezdve Jelűnek Mór egész tevékenységét kizárólag a főváros helyi forgalmának emelésére szentelte s e tekintetben a fővároshoz méltó eredményeket ért el. Az ő alkotása, a közúti-vasút ugyan újabb időben sokszor képezi illetékes és illetéktelen körök megtámadásának tárgyát, de ezek közül csak kevesen tudnak számot vetni azzal, hogy valóban nem közönséges-