Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
IV. csoport - Fonó-, szövő- és bőripar
1(59 munkálkodott, mig végre szorgalma s kitartó munkássága folytán ipara annyira fejlődött, hogy 1857-ben boltot nyitott és 1858. és 1861-ben a hevesmegyei gazdasági egyesület kiállításán első rendű arany-jutalmat, 1861-ben a török-szent-miklósi kiállításon az első dijat (nagy ezüst érem), 1871-ben a londoni kiállításon elismerő oklevelet. 1872. évben Kecskeméten ezüstérmet, 1873. évben a bécsi kiállításon ugyancsak elismerő oklevelet nyert. Sőt ugyanekkor, mint a bécsi világkiállításnak országos bizottmányi tagja 0 Felsége a király az ipar terén szerzett érdemeiért, neki legmagasabb elismerését Írásban nyilvánította. Az ország iparosainak bizalmát már az 1869. évben „az iparállapot és az ipartörvény" czimü röpirata által annyira megnyerte, hogy több város iparosai a testületek pecsétjével ellátott iratban kiváló bizalmat szavaztak neki. — és Kolozsvártt. valamint több városban létező iparegyesület tiszteletbeli tagjává választatott, a tokaj-hegyaljai iparegyesülettől pedig díszoklevelet nyert. A megtisztelő ragaszkodás és bizalomnak oka abban rejlik, hogy Streitmann József már évek előtt aggodalommal nézte, hogy a hazai ipar és iparosaink hanyatlanak, és elhatározta egy országos értekezlet összehívását. Már 1871-ben Julius 6-án tett is lépéseket ez ügyben Debreczenben ; de minden siker nélkül. Tudta azonban Streitmann, hogy egy ily országos értekezlet a fővárosban volna sikerrel megtartható és ismételve tett lépést ez iránt, de támogatásra nem talált, mi annyira elkeserítette, hogy elhatározta, hogy egy ily országos gyűlést egy maga fog összehívni, és 100 különféle városba küldött meghívót. Ezek visszhangra találtak és a miskolczi iparosok néhai Bede György gyei élükön pártfogó és buzdító átiratokkal helyeselték az eszmét, Streitmann József meghívására tehát 1871. évi január 6-án a fővárosban egy kisebb országos értekezlet tartatott, mely egy központi bizottságot alkotott: ez 1872-ik febr. 25.. 26-án tartott országos nagygyűlést összehívta. Ez emlékezetes gyűlés alkalmával az országos iparos-szövetség létesítése kimondatott. és Streitmann egyhangúlag a szövetség elnökévé választatott. Streitmann József az 1871. évben, vagyis oly időtájban, midőn ipari szaklap nem volt, Gyöngyösön „A Kézműiparosok Országos Értesítője" czim alatt lapot szerkesztett. E lap a gyűlés előtt igen nagy szolgálatokat tett az iparos ügyeknek, azonban 1872-ben, midőn az iparos-szövetség közlönye életbe lépett — nehogy az erők szét- orgácsoltassanak — megszűnt.
