Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
IV. csoport - Fonó-, szövő- és bőripar
170 Streitmann a korlátlan szabad iparnak, úgy a mint az ma van. a hazai viszonyokat tekintetbe véve, kezdettől fogva nem volt barátja. Az ipartörvény tárgyalásakor 1871-ben nyilt levelet menesztett az országgyűlési képviselőkhöz, melyben feltárta a helyi iparosviszonyokat, s kifejtette, hogy a már meglévő intézményt nem végkép lerombolni, hanem a kornak megfelelő törvény által átalakítani kell. — De kérelme nem vétetett figyelembe ; pedig csak azt kérte, hogy mondja ki. a törvény, miszerint mindazon iparos, ki valamely ipart folytat, társulat tagja lenni tartozik. Senki sem hallgatott reá. nézete kicsinyléssel találkozott — pedig ő előre látta a bajokat, melyek bekövetkezendők voltak, és az akkori közvélemény ezért elitélte. Ez azonban őt nem ingatta meg hitében, megmaradt tapasztalataiból meritett nézeténél. és e végett nem egyszer volt támadásoknak kitéve. De végre nézete helyességét a korlátlan szabad ipar hivei is belátták. Így járt ő másik eszméjével is. a kézműipar korlátozásával. illetőleg a képesités kimutatásának követelésével, mely elvet eleinte a legtöbb modern úttörő ellenzett ugyan, később azonban az 1879. évi iparosgyülés egyhangúlag elfogadott. Streitmann a vidéken az iparosmozgalmak első szervezője volt. Első volt az iparosok között, ki irt és felszólalt érdekeikben s bár életében nagy sikereket el nem érhetett, tagadhatatlan, hogy az ő vezetése alatt megindult mozgalmak, az iparosgyülések határozatai vetették meg alapját a mai ipari szervezetne k. 0 a mai eredményeknek alapvetője volt s a legelsők egyike a vidéki kézműiparosok sorában, ki műveltsége és férfias fellépése által a többi osztályok előtt nemcsak képviselte az ipar érdekeit, de az iparos törekvéseknek rokonszenvet is tudott biztosítani. Ez érdemeinek tulajdonítandó, hogy Gyöngyös város hatósága őt főkapitánynyá választotta. Azonban sem ez állásának, sem népszerűségének. melylyel az ország iparosai között birt, nem örvendhetett sokáig, mert betegeskedni kezdett és 1880-ban legszebb férfikorában, birtokán, Lajos-Mizsén meghalt. Példás iparos volt a gyakorlati iparűzés s úttörő a szellemi munkálkodás terén. Emlékének hálás kegyelettel adóznak az ország iparosai s érdemeit az országos ipar egyesület díszközgyűlésén, melyen József főherczeg is jelen volt. méltatta az egyesület igazgatója.
