Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
IV. csoport - Fonó-, szövő- és bőripar
1G5 szere fizetni, s ez a kéltség eddig még nem nyomta a község mulató lakosait, kik szívesebben áldoztak volna muzsikára, borra, mint iskolára. De voltak ám, a kik nemes törekvésében oldala mellett állottak, mint p. o. a volt szegedi prépost Kreminger Antal s az akkori Csanádi püspök Lonovics. Az uj-szegedi iskola első kitűnője, a biró fia Nándor volt, nem azért, mert biró fia, de mivel tanulótársai szerint is e szép rangot méltán kiérdemelte. Az uj iskola oly jó lábon állott, hogy még Nagy-Szegedről is több gyermeket ide járattak iskolába. A nagy urak ettőlfogva még inkább látogatták a biró házát ; köztük a püspök is, ki annyira megtetszett a kis Bakaynak, miszerint elhatározta, hogy vagy köteles lesz, vagy pedig püspök: mindkettőre jogosultságot érezhetett magában, hiszen Lonovics is szegény fiúból lett püspökké. Csak tanulni kell, a többi magától jő. Tanult is éjjel-nappal. Apja kötelesnek, anyja pedig papnak szánta. Ez a két irány folytonos harezot vívott szivében : már a harmadik osztályba járt Szegeden, még mindig ingadozott a két pálya között. Tanév alatt szorgalmasan tanult, szünidőben pedig apja mesterségében gyakorolta magát. Így. találta őt az 1848-ki szabadságharcz s az ifjú a játéktól elment a harcztérre : beállott vadásznak. A csatákból egy könnyű sebbel menekült meg. A szabadságharcz leveretése után. a szabad eszmékért hevülő ifjú nem barátkozhatván meg a pátensek által korlátozott tanrendszerrel, egész hévvel apja üzletének tanulmányozására szentelte magát. Nyakába vette a világot, tanult, tökélyesitette magát mindenütt, sok nép közt fordult meg. sok műhelyben, gyárbau gazdagította tapasztalatait. Midőn végre hazajutott, apja üzletében óhajtá szerzett tapasztalatait érvényesíteni, de a régi szokásokhoz ragaszkodó szívósság elállották útját. Mikor fölszabadult, híven a czéh szokásaihoz, fejére tűzték a legénvkoszorut, kezébe adták a borral tölt poharat, foga közé nyomták a pipaszárat s igy feldíszítve hármat kellett istrángsodrára, hármat kötőféksodrára ugrania s a koszorúnak nem volt szabad leesni fejéről, a tele pohárnak kiömlenie, a hosszuszáni pipának kiesnie, mert bármelyik vétség büntetést vont volna maga után. Mikor ezt a botor szertartást rajta végrehajtották s a pohár bort ki kellett innia s társai .az érdemes ifjúság“ eközben leittasodott. összeverekedett s másnap hétfőn egyik sem dolgozott, ő pedig erős fejfájásban szenvedett, meggyülölt minden ilyen jellemet rontó formaságot. Hazatérve utazásaiból, hasznos
