Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)

IV. csoport - Fonó-, szövő- és bőripar

B AK AT N ANDOK, kötélgyáros Szegeden.

Az 1833-ik év október 15-én. az uj-szegedibírónak fia született ; elébb egy. később több leánya. Mindenesetre nagy érdemül tekintetett azon időben, hogy egy egyszerű kötelesmester a bíróságig vihette föl. A kis Nándor apja még azon vig korszak embere volt. midőn a magyar mulatva kereste kenyerét. A házi gond felesége vállait terhelte. A jó anyja ezen szent kötelmeit, lankadhatlan buzgalommal teljesité. A nevelést vallás-erkölcsi alapon kezdvén, a családi élet Ids kápolnájából gyakran kivezette fia figyelmét az élet rögös pályájára. Elmondta mindennap, hogy a szegénynek mily drága kincse a munka, tudomány és a hit. Erkölcsi oktatásának végsora mindig igy hangzott: .Mi szegények, de becsületesek vagyunk.*

A bíró házát gyakran nagy urak látogatták meg. Ha a réven át nem kelhettek, vág}' a nagy sárban szekerük elakadt, a bíróhoz tértek be : s ez saját lovain a sárból ingyen kivontatá. vagy élete veszélyeztetésével a zajló folyamon keresztül Szegedre átszállitá. 1840-ben a bíró iskolát nyitott a kis község számára, sőt annak saját házában adott helyiséget. E nemes tett jutalma gyűlölet Ion, mivel egy-egy gyermek után 50—50 pengőkrajezárt kellett a tanitó ré-