Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
III. csoport - Fa-, butor- és építési ipar
138 vissza. Pedig ha volt hazánkban az d működésének kezdetén a tudomány, a művészet és a műipar oly ága. mely messze állott még mai fejlődésétől : úgy az első sorban bizonyára épen az épitőművészet volt, melynek Ybl Miklós erejét és tehetségét szentelé. És ma elmondhatjuk : a nagy föladat és az ő ereje teljesen összeillők voltak. Ha Ybl óriási tevékenységének eredményeiről némi fogalmat óhajtunk szerezni, nézzünk körül a fővárosban, melynek folytonos emelkedésében, szépülésében neki nagyon kiváló része van. Az ideiglenes országház, a gróf Hegen féld-, gróf Festetieh-, gróf Károlyi Alajos-féle paloták, a gróf Pálffy- és a Bókay-féle lakóházak, a nemzeti lovarda, a hazai takarékpénztár bérháza stb. mind lTbl teremtő erejének alkotásai. Az ő műveinek száma az itt felsoroltakkal azonban még távolról sincs kimerítve. A budai takarékpénztári épület, az akadémia bérháza, a Ganz-ház, gróf Széchenyi Béla budai palotája, Balassa muzeumköruti bérháza. stb. mind az ő kezére vall. mind az ő nemes Ízlésének nyomait viseli magán. Ybl érdemeinek kellő méltatására azonban korántsem elég alkotásainak ez egyszerű felsorolása ; műveinek jellemzése volna szükséges arra, hogy világosan álljon előttünk mindaz, a mit legkezdetlegesebb viszonyok között a hazai művészet fejlődése érdekében tett. Alkotásai azonban sokkal számosabbak és nagyobbszabásuak. semhogy azok jellemzése egy életrajz szűk keretébe — bár csak vázlatosan — be volna illeszthető. De rájuk mutathatunk, mint oly alkotásokra, melyek ifjú erővel fejlődő fővárosunk büszkeségét képezik. Ha még azután tekintetbe vesszük, hogy a margit-szigeti összes épületek, a fölötte diszes ferenczvárosi templom, a fővárosi nagyszerű vámház. a m. k. operaház mind 11)1 müvei s hogy jelenleg a monumentális jellegű lipótvárosi bazilika építése, és a budai királyi várlak nagyszerű átalakítása van az ő mesteri kezére bízva, bátran elmondhatjuk, hogy míg fővárosunk áll s a míg a kegyelet csirája s a szép iránti fogékonyság ki nem hal az emberekből, addig Ybl neve nem lesz elfeledve. S a kik a mesterek oktató példáját tisztelik, kegyelettel és szeretettel fognak megemlékezni róla, a magyar építőipar és műépítészet legkimagaslóbb alakjáról. Ybl Miklós 1814-ben született Székesfehérvárott, hol atyja kereskedő volt. Az elemi és gynmáziumi iskolákat szülővárosában végezte, majd Bécsbe ment. a hol műegyetemi s akadémiai tanulmányait befejezvén. Budapestre jött hivatalt keresni. Első lépése
