Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)

III. csoport - Fa-, butor- és építési ipar

106

nincs a küzdelemben : de tagadhattam kogy egyesek felfogták már a feladatot, mely reájuk vár és lelkűk egész hevével, rendelkezésükre álló minden eszközzel törik az utat az uj téren.

Csömöri gróf Zay Albert ezek között a legelsők egyike. Osmagyar nemzetségből származván, nemességét a honfoglalás koráig viheti fel. Ősei között voltak, kik mint hadvezérek, államférfiak, irók szereztek maguknak érdemeket hazájuk körül : az ő babérjai melyeket, mint hazája iránti kötelességét a kornak megfelelő módon lerovó honpolgár már eddig is szerzett, bizonynyal nem csekélyebbek amazok érdemeinél. Csömöri gr. Zay Albert fia a hazafias érzelmeiről ismert gróf Zay Károly cs. kir. kamarásnak és az ág. evang. hitvallásnak egyházi és iskolai főfelügyelőjének és báró Prónav Karolának, báró Prónav Albert cs. kir. belső titkos tanácsos és m. kir. koronaőr nővérének. — született 1825-ben, jun. 22-én. Eleintén a katonai pályára szentelte magát s a bécsújhelyi mérnökkari akadémia növendéke lett. 1841-ben a hadseregbe lépett, hol előbb a 6. és 4. dragonyos — később az 1. számú huszárezredben szolgált. Mint lovaskapitány nyerte el a szász királyi Henrik-rendet. 1852-ben kilépett a hadseregből, hogy kezeibe vegye a két négyszögmiriametert meghaladó területű zay-ugróczi uradalma vezetését

Ez időben fennállott még a posztógyár, melyet atyja 1845-ben. az első magyarországi iparmozgalmak idején, hazafias kötelességérzetből állított Ugróczon. hol addig számos posztós csak nyomorogva űzhette iparát. E gyár is a gróf kiváló gondozása tárgyát képezte. — Az ötvenes évek végén tett . egyik németországi tanulmányútja után. 1860-ban a gróf. mint első hazánkban, a cserfáké r e g h á n t á s t hozta be uradalmába. A tett kísérleteket teljes siker koronázta s évek alatt a gróf cserfakérgére a belföldi kiállításokon kiviil Londonban, Hamburgban és Berlinben is részesült kitüntetésekben. Sikerei nem maradtak hatás nélkül ; hazánk erdődús vidékein a cserfakéreghántás általánossá lett. sok ezer kezet foglalkoztat, a birtokosoknak, rendes kezelés mellett, biztos jövedelmet hoz; előmozdítja az ipart, kereskedelmet és milliókat hoz az országnak.

Időközben a posztógyár bérbe adatott ugyan, sőt az 1873-iki krízis alkalmával beszüntettetett s épületében jelenleg már a * Schreiber és unokái“ czégnek nagyszerű üveggyára van. mely több mint 300 munkást foglalkoztat ; de a gróf ismét talált más tért működésének. 1870-ben a talp szeggyártásnak lett kezdeményezője