Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
III. csoport - Fa-, butor- és építési ipar
107 hazánkban. 1876-ban pedig egy addig nálunk alig kézműszeríüeg űzött iparnak, a botgyártásnak. A talpszegek keleten kitűnő piaczra találtak, gyártásuknál 60 munkáson fölül volt alkalmazva, s az évenkint feldolgozott nyirfaanyag 800 köbmétert tett ki. Az orosz-török háború óta azonban e czikk kivitele csökkent. De másrészt. kivált az utóbbi időben, rohamosan emelkedik a botgyártás, melynek gyára jelenleg az e neműek között egyike a legnagyobbaknak. A botgyár eszméje az által támadt benne, hogy külföldi botgyárak itt állandó ügynököket tartottak, kik e vidékről szállították gyáraiknak a szükséges botmennyiséget. Szintúgy jött rá a talp- szeggyártásra is. miután e czélból meg óriás mennyiségű nyírfát szállított külföldre. A cserhántást, annak kezelését, jövedelmezőségét részint a róla szóló munkák olvasása, részint személyes meggyőződése alapján ösmervén meg, azt hazánkban is honossá tette. Jelenleg főleg ernyőbotok készítésével foglalkozik gyára. Kevésbé sétabotok és talpszegek gyártásával. 1886-ban 60,000 tuczat ernyőbot készült és adatott el. A nyers anyagot képezik a mogyoró, vesszős fagyai és sombotok, bükk-, juhar-, tölgy-, dió- körte- és cseresznye-törzsek. A legtöbb nyersanyag a közeli vidékről szereztetik be. A gyárnak van egy 25 lőerejű gőzgépe Dupus-kazánnal, van saját fűrészgépe (vízszintes deszkavágásra) számtalan más legújabb szerkezetű gépe, teljesen felszerelt lakatos műhelye stb. A gyár személyzete : 1 igazgató, 1 könyvvezető. 1 gyakornok. 1 raktárnok, 1 gépésztechnikus. Zay-Ugróczon 178 munkás három művezetővel, Zsittnán 40 munkás 1 művezetővel, Ksinnán 77 munkás 1 művezetővel. Összesen 305 személy. Ezeken kívül: saját utazója van Magyarország, Ausztria, Olasz-, Oroszország részére. Egy másik utazója provízió mellett, Németország, Németalföld, Belgium. Dánia, Svéd- és Norvégország részére ; egy utazója provízió mellett s egy helyi ügynöke Francziaországban : helyi ügynökei Orosz-. Török-, Angol-, Spanyolországban és Amerikában. Jellemző vonása a grófnak, hogy legtöbbször a napnak nagy részét a gyárban töltvén el. — mindig tudakozódik, hogy paraszt- munkásai mennyit szereznek s egészen büszke, ha egy-egy paraszt, a ki különben alig volna képes nyomorult földecskéjéből megélni, gyári munkája után annyit tud félretenni, hogy házat, földet vehet magának, vagy pár száz forintot tehet a takarék- pénztárba.
