Pollák Antal: 40.000 szó óránként (Budapest, 1934)
III. Budapesten
60 veget a papírszalagra s ezt a munkát végezheti oly gvor san, amenyire gyakorlottsága megengedi, és végezheti ott, ahol akarja. A perforator már az akkori első formájában óránként kétezer szónyi gyorsaságot elbírt. A távírászok dolga csak akkor kezdődik, és a vonalra csak akkor és csak annyi ideig van szükség, amennyi idő alatt a perforált pa- pírszalag a leadókésziiléken keresztül fut. Ez pedig oly gyorsan megy, hogy óránként negyven-negyenötezer szót lehet átteni a másik állomásra, hol a táviratok minden további munka nélkül készen jönnek ki a gépből. A távirdaigazgatóság, a Hughesgép természetéhez igazodva, a következögépen írta elő a kísérletet. A Hughesgépen Pozsonyból Budapestre le fognak adni 20 darab, húsz szavas, mindenféle nyelven megfogalmazott táviratot, Ugyanakkor átadják az én emberemnek is ugyanazt a húsz táviratot perforálás és ennek megtörténte után, Budapestre való továbbítás végett. A kísérlet esti kilenc órára lett kitűzve. A leadó-készii- léket Staub úr kezelte. Kisegítőül e kísérlet alkalmával egy gépírót küldtem Pozsonyba, ki a perforátort csak pár nap óta ismerte. Az időjárás felette kedvezőtlen volt. Ezért már félkilenckor látni kívántam, milyen állapotban van a vonal, mit előírás szerint, csak kilenckor volt szabad rendelkezésemre bocsátani. De pár pecre mégis rákapcsoltak s megállapíthattam, hogy minden rendben van. Röviddel kilenc előtt, megjelent a hivatalos küldöttség s magával hozott nagyszámú távírómérnököt, tisztet és ér deklödőt. Pontban kilenckor jelentették, hogy a Hughesgépen megkezdték a húsz távirat leadását s az én gépírómnak is átadták ugyanazokat, perforálás végett. Amint későbben hallottam, ez szegény ugyancsak zavarba jött, mert a francia, angol, olasz, német, horvát és tót nyelvű szöveget nem értette s nem volt ahhoz szokva, hogy
