Pollák Antal: 40.000 szó óránként (Budapest, 1934)

III. Budapesten

49

dítani, mert az írás sajátságos jellegű, angolosan álló betűi, megfordított helyzetben egyáltalán nem tűntek fel olvasható írásnak. Ez arra kényszerített bennünket, hogy. az összekötő sort mégis csak helyezzük az m, a, s, betűk alsó végéhez, úgy mint ahogy egy vonalazott papíron szokott lenni.

CJjra kellett az összetevőket rendezni, az áramlökéseket méretezni, a betűk legjellegzetesebb formáit megkeresni, ami sok munkát okozott, de mindez most már csak idő kérdése volt.

Javában benne ültünk a munkában, mikor levél jöt! a chicagói banktól: nem tudják az új társaságot megalapítani, mert nem kapják meg az engedélyt saját távíróoszlopaik felállítására. Más oldalról azt is hallattuk, hogy a bank belebonyolódott egy nagy mexikói vasútépítési üzletbe, amin sokat veszített és felszámolás előtt áll.

Indíthattunk volna ugyan kártérítési pert, de valamennyien azon a nézeten voltunk, bogy kár lenne Amerikában perelni, mikor már jóformán készen van az új betű- írógyorstávíró, amiért, ki tudja, mennyit fogunk kapni, ha már a Morsejelű távíróért olyan nagy vételárat kínáltak. Előnyösebbnek látszott, ha elállunk a szerződéstől és visz- szakapjuk cselekvési szabadságunkat, annál is inkább, mert amerikai ügyvédünk szerint a per esélyei kiszámíthatatlanok, a per hosszadalmas és költséges lenne és ő is ajánlotta, hogy ne ragaszkodjunk a szerződéshez.

Az 1901 év tavaszán az új betűíró gyorstávíró, az egészen új rendszerű önműködő előhívóval együtt készen volt, de hiányzott még a perforator, a papírszalagot lukasztó készülék.

A legegyszerűbb betű, az i, egy függélyes és két vízszintes összetevőre lett felbontva. A legbonyolultabb a g és a 9, 12—13 összetevőt s ugyanannyi áramlökést is igényelt. Az.

4