Pollák Antal: 40.000 szó óránként (Budapest, 1934)
I. Hogyan jött létre a gyorstávíró?Alvinczi Péter
23 Most már az következett, hogy a laboratóriumban kellően kipróbált készüléket, valódi telefonvonalon működtessük. A magyar királyi távirdaigazgatóság, miután műszaki közegeivel megszemléltette a gyorstávírót, készséggel bocsátott telefonvonalakat rendelkezésünkre, éjjel 12 órátql fogva, melyek gyári laboratóriumunkból kiindulva, Szegeden át, ugyanoda tértek vissza. Már az első kísérletnél kitűnt, bogy az eredmény kedvezőbb, mint a mi művonalunkon volt. Óránként 80.000 szót tudtunk áttenni, tökéletes alakú jelekkel, és sokkal nagyobb gyorsaság is lehetséges volt ha megelégedtünk azzal, hogy a jelek épen csak kellően olvashatók legyenek. Ettől azonban eltekintettünk, mert ez a gyorsaság is már több volt a kelleténél s most már ki akartunk lépni a nyit vánosság elé. 1899. év május havában mutattuk be a gyorstávírót a budapesti Mérnök- és Építészegyletben. Pintér igazgató úr volt szíves vállalni az ismertetést egy előadás keretében mert nekünk magunknak más dolgunk volt. Mi ugyanis a „művészszobában” tartózkodtunk, a szorongásig megtelt előadói terem mellett, mit amattól homályos üvegfal választott el. Itt voltak a készülékek is elhelyezve. Ez alkalommal ívlámpát kellett venni s fényét a kis tükör segélyével a homályos üveglapra vetíteni, hogy a készülék működését az előadás menetét követőleg a közönség számára láthatóvá tegyük. Az elrendezés bizony kissé bonyolult volt és a siker hajszálon függött. A tükör rendkívüli kicsinységénél fogva ugyanis, az ívlámpát állandóan a legjobb világítási helyzetében kellett tartani, hogy az ábrák jól láthatók legyenek. Virág kezelte az ívlámpát, én a készülékeket működtettem s így egyelőre a közönség számára láthatatlanok voltunk.
