Pollák Antal: 40.000 szó óránként (Budapest, 1934)

VII. Londonban

117

kérjük Pollák úrnak szerencsekívánatainkat tolmácsolni és szívós közreműködését megköszönni.)

Az eredmény minden viszonylatban teljesen kielégítő volt. Érdekesebb mozzanatok csak a második páris—lyoni bemutatáskor és a Marseille—Páris—Calais—Páris közötti hosszúvonalú kísérletnél fordultak elő.

Az első egy teljesen gyakorlati szempontból rendezett bemutatás volt. A távirdaigazgatóság látni kívánta, nem fordul-e elő valami nehézség vagy zökkenő a gyakorlati alkalmazásnál ,a leadástól kezdve egészen a kézbesítésig.

Lyonban megint Staub úr kezelte a leadókészüléket. Nagymennyiségű perforált szalagot vitt magával, mit Pá- risban a távírótisztek előre elkészítettek. Mintha a felek szállították volna a távirataikat, kiperforálva, továbbítás végett a távíróhivatalnak.

Párisban kirendeltek 12 távírótisztet, hogy a tömegesen megérkező táviratokat azon módon, ahogy azok a gépből érkeznek, szétvágják, borítékba tegyék, címezzék és ex- pediálják a feleknek. Alighogy megkezdtük a munkát, pár perc alatt a táviratok özöne került a kezelőkhöz továbbítás végett, mit gyors egymásutánban újabb anyag követett.

A tisztek már nem tudtak lépést tartani a készülékkel, mikor egyszerre az előhívó megakadt és a motor megállt. Ez még sohasem fordult elő. A társaság igazgatóságának jelenlévő egyik tagja megijedt, no most végünk van. Lecsengettem Lyonba, hogy szüntessék meg a leadást.

Eloltottam a készülék lámpáját és lekapcsoltam az önműködő előhívót. Azonnal kitűnt, hogy a nagy nyári hőségben, és nyilván a lámpa is kissé erősebben égett a kelleténél, az előliívúfolyadék a rendesnél jobban felmelegedett. A fényérzékeny papír zselatinja odaragadt a továbbító gummihengerhez és megakasztotta a gépet.