Pollák Antal: 40.000 szó óránként (Budapest, 1934)

VII. Londonban

118

A henger hideg vízben való lemosása és az előhívó- folyadék kicserélése alig pár percet vett igénybe és már folytathattuk is a munkát. Tréfásan megkérdeztem Mr. Doumeyrout, késésben vagyok-e1?

Nevetve mondta, hogy szerencsére a tisztjei most utolértek, különben ö állított volna meg.

A Marseille—Páris—Calais—Páris közötti kísérletnél csak a főnökök voltak jelen. Mindnyájan nagyon kíváncsiak voltak, hogyan fog a készülék ezen a hosszú, kom binált vonalon viselkedni. Bizony én magam is az voltam, mert addig 7—800 km-nél hosszabb vonalon még nem dől-' goztam a betűíróval.

Nem tettem semmi különös előkészületet, csak az áram feszültségét emeltem aránylagosan. Erre előreláthatólag szükség is volt, mert a jelentékeny hosszúságú vonalon, még jó időjárásnál is, a levezetés erős áramveszteséget okoz. Mást már azért sem tehettem, mert a vonal elektromos tulajdonságai teljesen ismeretlenek voltak előttem.

Mikor a betűk megjelentek a homályos megfigyelő üveglapon, két jelenség tűnt fel. Az írás egyharmaddal alacsonyabb volt, mint rendesen és nem a megszokott kerek- ded formát mutatta, hanem lapos és szögletes betűk jelentkeztek.

Az. elsőt persze a nagy levezetés okozta és a feszültség további növelésével azonnal segíteni lehetett volna rajta.. Ez azonban nem volt fontos, mert nem befolyásolta az olvashatóságot. A szögletességről és laposságról azonban rögtön láttam, hogy nem a vonaltól ered, hanem a telepekben kell valami hibának lenni.

Leszóltam Marseillebe, vizsgálják meg a vízszintes összetevők telepeit, mert ott kell a hibának lenni.

— A telep feszültsége rendben van — mondta pár perc múlva a válasz.