Pollák Antal: 40.000 szó óránként (Budapest, 1934)

VII. Londonban

104

látható fénypontból, melynek sugarai a kilépés után mindenfelé szétterjednek, a fényérzékeny papíron megint fénypont, azaz, hogyan ad az optikai lencse képet, egészen alapjából kellett kezdenem elmagyarázni az optikát.

Végre is megértette, hogy minden látható kép, többé-ke- vésbé megvilágított fénypontok mozaiksorozata, amelyek min- denikéről fénysugarak indulnak ki. Az optikai lencsének megvan az a tulajdonsága, hogy az egy pontból kiinduló, ráeső sugarakat maga mögött megint egy pontban egyesíti. Abban a. síkban, ahol ez megtörténik, a kép világító pontocskái megfordított sorrendben ugyan, de ép olyan elrendezésben, mint a képen magán, sorakoznak egymás mellé. Ha már most ebbe a síkba ernyőt állítunk, ott láthatjuk az eredeti kép fordítottját, amint a fényképezőkamra homályos lapján, már minden gyerek látta.

Amikor a fényérzékeny papírra, az előhívásra és a fixálásra került a sor, Mr. E. megint megszólalt:

— Mr. Pollák, én nem értek semmit a fényképezésből!

Jó időbe telt, amíg a brómezüst papír tulajdonságait, az előhívó és fixirozó folyadékok működését megértette és megtanulta az elkészítési és a vele való bánásmódokat. Nagy öröme telt benne, hogy ime már tud fotografálni is. Kénytelen voltam azonban kiábrándítani. Amit most megtanult, egészen más valami, mint amit rendesen fotogra- fálás alatt értenek. Sőt a papír és a folyadékok is egészen külön, a gyorstávíró céljaira feltalált túlérzékeny természetű és túlgyorsan ható tulajdonságú anyagok, nem is szólva az eljárásról magáról, mert a készülékben az előhívás öt-hat mánsodperc alatt, a fixálás pedig nyolc-tíz másodperc alatt elvégződik.

De ettől eltekintve se lett még belőle valami kiváló fotográfus, és úgy látszik, az elméletet sem emésztette meg egészen. Mikor ugyanis már két nap óta dolgozott a készüléken, fényes nappal kihúzott a készülék zárt dobjából