Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Tanulmányok. Reményi Péter: Felmérés a hazai találmányok hasznosításáról
Felmérés a hazai találmányok hasznosításáról 9 Ennek a diagramnak a felső három csoportjába tartozó szabadalmak a felmérés tárgyai. A hasznosításuk körülményeiről első kézből származó információkkal rendelkezünk. A többséget alkotó alsó két csoportba tartozó találmányoknak csak a státuszát ismerjük, de ebből következtethetünk a hasznosításukra. Azok a találmányok, amelyek itthon szabadalmat kaptak - ismerve a társhivatalok elbírálási gyakorlatát - nagy valószínűséggel külföldön is szabadalmat kaptak volna. Ha nem szerzik meg rájuk külföldön a szabadalmat, akkor a lehetséges hasznosítók nem is foglalkoznak velük, mert a befektetéseik nem térülnek meg egy olyan kis piacon, mint Magyarország. Csak akkor, csak olyan magas extraprofit reményében vágnak bele egy ilyen kockázatos vállalkozásba, ha a világ egyik meghatározó piacán egyeduralkodóvá válhatnak. De ez csak a lehetőség. A világon olyan szabadalombőség van, hogy csak kevésnek kezdődik el a hasznosítása. Kivételek természetesen lehetnek, de ez az összképet nem befolyásolja. Több mint valószínű, hogy nem fognak kifejleszteni és a piacra bevezetni olyan terméket, amit a versenytársak lemásolva és a fejlesztés és bevezetés költségeit megspórolva könnyen ki tudnak szorítani a fontos piacokról. Ezért egy magyar szabadalom külföldi szabadalmak nélkül nem piacképes. Valószínűnek látszik tehát, hogy a csak Magyarországon bejelentett találmányok közül csak elenyésző hányadot gyárthattak, sikeresek pedig a külföldi oltalom hiányában nem lehettek. Ha mégis gyártotta volna őket valaki külföldön, akkor a megoldás sikere ellenére iparjogvédelmi szempontból nem lehetne sikerről beszélni, mivel ebből a feltaláló nem részesedhetett, sőt az ilyen siker még fájóbb volna. Valószínűleg nem befolyásolja az arányokat, ha ezeket a találmányokat nem tekintjük sikeresnek tudva azt, hogy ez az elhanyagolás rosszabb képet festhet a valóságnál, de az arányok megmutatása miatt szükség van erre a közelítésre. A két elhanyagolás csekély mértékű és egymással ellentétes hatású, ezért a kapott kép az elhanyagolások ellenére kellően pontos lesz. Azok a találmányok, amelyekre külföldön is szabadalmat szereztek, de megszűnt az oltalom rájuk, nem hasznosultak, ugyanis ha hasznosultak volna, vagy a hasznosításuk folyamatban lenne, akkor biztosan fenntartanák rájuk az oltalmat, hogy biztosítsák a költségek megtérülését és a hasznot. Sőt, ha a hasznosítás még nem indult meg, de van még rá remény, akkor is fenn szokták tartani, mert „futnak a pénzük után”. Egyévi fenntartási díj megspórolása miatt nem hagyják elveszni sok — esetünkben tíz - év befektetéseit. A 5. ábra mutatja tehát, hogy a sikerhez vezető úton meddig jutottak el a találmányok. 75 ■ a feltaláló méltó díjazást kapott- a feltaláló számára is sikeres anyagilag □ a találmány üzleti szempontból sikeres, de a feltaláló számára anyagilag nem □ a találmány sikerére még van remény Bl a találmány piacképes lett, de nem hasznosult □ a találmányból nem lett piacképes szellemi tulajdon 5. ábra: A szabadalmak megoszlása sikerességük alapján (közelítés az arányok szemléltetésére) Látható a diagramból - mint arra már a bevezetésben utaltam - hogy sok esetben még a tíz évnél régebbi szabadalmaknak sem volt elég idejük, hogy kifussák magukat, még ennyi idő sem volt elég, hogy eldőljön, sikeresek lesznek-e vagy sem. Tehát nem lett volna értelme az ennél fiatalabb szabadalmakat is bevonni a felmérésbe, mert ezek pontatlanabbá tették volna a felmérés eredményeit. A 6. ábrán a vizsgált találmányok szakterület és sikeresség szerinti megoszlása látható. A diagram azt mutatja, hogy leginkább a vegyészet, a gyógyászat és a fizika területén lehet sikerre számítani. A 7. ábrán látható a találmányok időrendi és sikerességük szerinti megoszlása. Ez a diagram azt mutatja, hogy a sikeresség tekintetében nem lehet megfigyelni időbeli változást.
