Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 1. szám - Tanulmányok. Reményi Péter: Felmérés a hazai találmányok hasznosításáról

Reményi Péter A vizsgált 26 találmány mindegyike megvalósult tehát, azaz legalább egy működő prototípus készült belőlük, illet­ve kipróbálták a találmány szerinti anyagot vagy eljárást. Amint a diagramból látható, a feltalálók közül 18 (69%) számolt be arról, hogy találmányát pillanatnyilag is gyárt­ják vagy a közeljövőben gyártani fogják. Ebből 17-et (65%) ipari méretekben, 11,5 esetben belföldön, 5,5 eset­ben külföldön (a tört érték abból adódik, hogy az egyik ta­lálmányt mindkét helyen gyártják), egyet a feltaláló saját maga személyesen gyárt. További kettő még fejlesztési sza­kaszban van. A feltalálók közül hat mondhatta el magáról, hogy a találmányáért méltó díjazásban (több 10 millió Ft) részesült. A találmányoknak ezt a megoszlását a 3. ábra szemlélte­ti. Ez egy pillanatnyi állapot, amely szerencsés esetben ja­vulhat. □ nem gyártják (egyelőre sikertelen) □ a feltaláló gyártja vagy még fejlesztés alatt áll (részleges siker) H ipari méretekben gyártják (a termék sikeres) ■ ezen belül a feltaláló a szabadalomért méltó díjazást kapott (a feltaláló is sikeres) 3. ábra: A találmányok megoszlása hasznosulásuk szerint Ha azonban az egyéni bejelentőknek és KKV-knak nem­csak a kiválasztott találmányait szemléljük, hanem az ösz­­szes Magyarországon megadott szabadalmát, akkor a kép már nem ilyen kedvező. (Mint korábban említettem, a felmé­rés nem terjed ki a nagyvállalatokra.) Az összes egyéni és KKV-któl származó szabadalmi bejelentés számának a meg­határozásához át kellett volna nézni hat év összes megadott szabadalmát, és mindegyik vállalatról el kellett volna dönte­ni, hogy KKV vagy nagyvállalat-e. Ez túl nagy munka lett volna. Tudva azonban, hogy a kis- és középvállalatok költ­ségtakarékossági okokból nem szolgálati, hanem egyéni be­jelentéseket tesznek — akkor, ha a célunk csak az arányok szemléltetése —, nem tévedünk nagyot, ha csak az egyéni be­jelentéseket tekintjük. Ez a közelítés jobb képet fest a való­ságnál, mert az összes bejelentés számát szűkítve nő a sikere­sek aránya. Meg kell említeni, hogy azt a négy találmányt, amelyről nem sikerült információhoz jutni, úgy tekintettem, hogy nem hasznositják, ugyanis több feltalálót az interneten ta­láltam meg; akiről így sem sikerült információkat szerezni, arról feltételezhető, hogy nem lett sikeres. A közelítések miatt az eredményeket csak mint arányo­kat, tendenciákat lehet értékelni, de úgy érzem, hogy na­gyon tanulságos szemléltetni, hogy mi lett hat év szabadal­mainak a sorsa, a sikerhez vezető út melyik állomásáig mennyi szabadalom jutott el. Az egyéni bejelentők és KKV-k szabadalmainak így ka­pott, státuszuk és hasznosításuk szerinti darabszámát a 4. ábra szemlélteti. a feltaláló méltó díjazást kapott gyártják, hasznosítják a külföldi szabadalom még érvényes külföldi szabadalmat is kapott szabadalmat kapott 1362 4. ábra: Szabadalmak a sikerhez vezető úton (közelítés az arányok szemléltetésére)

Next

/
Thumbnails
Contents