Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 67 delmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a rendes szabály szerint kell számítani. Fontos kérdés tehát, hogy e szabály értelmezésekor hogyan értendő, hogy „nem állapítható meg” a szerző személye. A CompLex DVD Jogtár magyarázata (szerzők: Kiss Zoltán-Kolozsváry Kiss István-Kricsfalvi Anita-Rozgonyi Krisztina, KJK-Kerszöv, Budapest, 2004) ezzel kapcsolatban „a szerző személyének kideríthetetlenségéről” ír. Az Szjt. 8. §-a szerint ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a müvet először hozta nyilvánosságra. A Szerzői jogi törvény magyarázata (szerk.: Gyertyánfy Péter, KJK-Kerszöv, Budapest, 2000) szerint ez úgy értendő, hogy „Ha a szerző személye csak a nagyközönségnek ismeretlen, a nyilvánosságra hozó a jogoknak nem alanya, hanem csak gyakorlója”. Ugyanezen kommentár szerint: „Az ’ismeretlen szerző’ esete általában név nélkül nyilvánosságra hozott művet jelent, de ez nem feltétlenül van így.” A fenti jogirodalmi értelmezések alapulvételével az eljáró tanácsnak az a véleménye, hogy a szerző személye akkor nem állapítható meg, ha név nélkül vagy felvett néven jelent meg az alkotás úgy, hogy a szerző személye nem közismert, illetve a kiadó és a közös jogkezelő szervezet sem rendelkezik információval a szerző személyét illetően. Ilyen esetben tehát az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számítódik a hetvenéves védelmi idő. Az ismeretlen szerzőjü művek esetén elvileg az is előfordulhat, hogy több részben nyilvánosságra hozott műről van szó; ez esetben az első nyilvánosságra hozatal évét részenként kell számítani. A szerző halálát követő hetven év elteltével is akadhat engedélyezési jog: az Szjt. 32. §-a szerint a szerző vagyoni jogaihoz igazodó terjedelmű jogi védelem illeti meg azt, aki a védelmi idő lejártát követően jogszerűen nyilvánosságra hoz valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet. E védelem időtartama az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított huszonöt év. H.2. A felhasznált sui generis oltalom alatt álló adatbázisok tekintetében Ahol az A.2.2.2. pont szerint kapcsolódó jogi védelem alatt álló adatbázisok engedélyköteles felhasználására kerül sor, az adatbázis előállítójától kell engedélyt kérni. Az adatbázisok sui generis jogai az adatbázis első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított tizenöt évig részesülnek védelemben, illetve az adatbázis elkészítését követő év első napjától számított tizenöt évig, ha ezalatt nem hozták nyilvánosságra az adatbázist [Szjt. 84/D. § (1)]. Az adatbázisnak azonban a védelmi ideje újra kezdődik, ha az adatbázis tartalmát jelentősen megváltoztatják úgy, hogy annak eredményeként a megváltoztatott adatbázis önállóan is jelentős ráfordítással előállítottnak számít. Az adatbázis tartalmának jelentős megváltoztatása eredhet az egymást követő bővítések, elhagyások és módosítások halmozódásából is [Szjt. 84/D. § (2)]. A védelmi idő tekintetében ismét jelentőséggel bír az a megkülönböztetés, amelyre az eljáró tanács az A.2.2.2. pontban utalt: előfordulhat az, hogy a könyvtár döntésén múlik, hogy az egyes cikkeket milyen forrásból digitizálja. Erre tulajdonképpen kétféle választása lehet:- vagy a nyomtatott folyóiratpéldányokból;- vagy a cikkek/tanulmányok kumulatív adatbázisából (jelentős ráfordítással adatbázissá formált évfolyamából vagy nagyobb adatbázisából). Hogy kell-e a könyvtárnak sui generis adatbázisjogokkal számolnia, attól függ, hogy melyik adatbázist használja forrásként. Mivel az egyes korábbi példányok utóbb már nem módosulnak, azok továbbfejlesztéséről és erre irányuló befektetésről sincs szó. így az időszaki kiadványok egyes számai mint adatbázisok védelmi ideje (ha létrehozásuk jelentős ráfordítást igényelt) a szám első nyilvánosságra hozatalát, illetve elkészítését követő év első napjától számított tizenöt évig tart. Amennyiben a kiadó az egyes folyóiratszámokat kumulált adatbázisba foglalja, és a könyvtár ezt a nagyobb adatbázist veszi saját adatbázisának kiépítése során alapul (ha ezen nagyobb adatbázis létrehozatala jelentős ráfordítást igényelt), a védelmi idő a kumulatív adatbázis nyilvánosságra hozatalától vagy elkészültétől számítódik. Ebben az esetben azonban már gyakran előfordul, hogy az adatbázishoz folyamatos hozzáadások, módosítások történnek, és így a védelmi idő az Szjt. 84/D. § (2) szerint megújul. Mivel a sui generis adatbázisjog csak 2002. január 1 -jei hatállyal került az Szjt.-be, azt is szükséges megvizsgálni, hogy a korábbi adatbázisok állhatnak-e ilyen oltalom alatt. A 2001. évi LXXVII. törvény 13. §-a a következőket tartalmazza ebben a vonatkozásban: „E törvénynek az adatbázis-előállítók védelmére vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell arra az adatbázisra is, amelyet e törvény hatálybalépése előtt, de 1982. december 31-ét követően készítettek el, feltéve, hogy a hatálybalépés napján az adatbázis megfelel az Szjt.... Xl/A. fejezetében szabályozott védelem feltételeinek. ” Ebben az esetben az adatbázis előállítójának jogai 2002. január 1-jétől részesülnek védelemben, de a tizenöt éves védelmi idő nem ettől a naptól, hanem 1998. január 1-jétől számítódik. Az egyes adatbázisok elkészültük időpontja szerint a következőképpen részesülnek védelemben: Az adatbázis jelentős ráfordítással való elkészültének ideje A kapcsolódó jogi védelem fennálltának időtartama - nem számítva a megújulást T84/D. § (2)1 1.-1982. dec. 31. nem áll vedelem alatt 2. 1983. ián. 1-2001. dec. 31. 2002. ián. 1-2012. dec. 31. 3. 2002. jan.l. az adatbázis első nyilvánosságra hozatalától/elkészültétől - ezt követő év jan. 1-jétől számított 15 éviig________________________ Az adatbázis előállítójával 2002. január 1-je előtt kötött — az 1982. december 31-e után jelentős ráfordítással elkészült adatbázis felhasználására vonatkozó - szerződés alapján végzett cselekményekre a szerződés megkötésekor ha-
