Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből

68 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből tályos rendelkezéseket kell alkalmazni e törvény hatályba­lépését követően is [2001. évi LXXVII. törvény 13. § (6)]. Egy konkrét példát véve alapul: A könyvtár egy olyan fo­lyóiratot kíván archiválni, amely egy számának előállítása- a körülmények mérlegelése alapján megállapíthatóan — jelentős ráfordítást igényelt, de 1982-ben történt meg első nyilvánosságra hozatala. A kiadó a folyóiratról azonban ki­adott egy több évfolyamot is átölelő, digitalizált adatbázist is CD-ROM-on, amelynek előállitása szintén jelentős rá­fordítást igényelt. Ha a könyvtár ezt az adatbázist használja fel forrásként, az adatbázis-előállító kapcsolódó jogaival számolnia kell. Ha viszont a könyvtár azt a megoldást vá­lasztja, hogy a folyóirat egyes nyomtatott számaiból (pl. szkenneléssel) végzi az archiválást, nem kell ilyen kapcso­lódó joggal foglalkoznia - mivel ebben a konkrét esetben olyan adatbázis kimásolása történt meg, amely már nem áll kapcsolódó jogi oltalom alatt. I) Ad 9. „Enyhít-e a jogi problémákon egy olyan megoldás, amikor a cikkek szövegét a rendszer nem saját maga tárol­ja, hanem az interneten - ottfeltehetően a szerzői jog tulaj­donosa által engedélyezetten - elérhető cikkre közvetlenül linkeli a keresőt? ” A hiperlinkekkel kapcsolatos jogi felelősség témaköre igen szerteágazó, ám a megkeresés - amely a többi kérdés­ben is meglehetősen általános - nem részletezte eléggé a kérdést ahhoz, hogy a kérdésre az eljáró tanács megfelelő mélységű választ tudjon adni. Röviden a következőket jegyezzük meg. Az a személy, aki egy, az interneten tőle technikailag függetlenül hozzá­férhetővé tett tartalomra mutató hiperlinket alkalmaz, a „hi­vatkozott” tartalmat nem többszörözi és nem is ő teszi hoz­záférhetővé. Ez a jogi vélemény azonban változhat abban az esetben, ha- a hiperlink a látogató aktív közreműködése nélkül, „au­tomatikusan” működésbe lép (pl. ún. embedded linkek);- a hiperlink végpontját a tartalomszolgáltató eltitkolja, és így az intemethasználó számára egyértelműen a hiper­linket alkalmazó szolgáltató neve alatt jelentkezik a mű­szakilag más szolgáltatótól érkező tartalom;- a hivatkozott tartalom a látogató számára kizárólag a hiperlink útján érhető el, más forrásból nem található meg, a hivatkozott tartalmat a hiperlink szolgáltatója sa­játjaként nyújtja. Ezen esetekben ugyanis felmerül, hogy a lehívásra hoz­záférhetővé tételt [Szjt. 26. § (8)] valójában nem a tényle­ges tartalomszolgáltató, hanem a közönség számára a szol­gáltatást saját neve alatt, de hiperlink útján nyújtó személy szolgáltatja. Az eljáró tanács az OGYK szándékainak részletes isme­rete nélkül nem végzi el ennek az összetett problémakörnek a teljes, magyar, külföldi és nemzetközi jogszabályok alap­ján történő vizsgálatát, de egy egyértelműen jogszerű tech­nikát ajánl az OGYK-nak hiperlinkek alkalmazására. Ez a megoldás a nemzetközileg elsőként ismertté vált hiper­linkekkel foglalkozó jogeset, a skóciai Shetland Times v. Shetland News6 ügyben a két fél megállapodásában foglalt megoldáson alapul. A hiperlinket szolgáltató személy vagy szervezet (i) hiperlinkkel mutat a konkrét, belső oldalon található műre; (ii) egyértelműen jelzi, hogy ez nem a saját szolgáltatása; (iii) ezt azzal is megerősíti, hogy a hivatkozott szolgáltatás honlapjának főoldalára mutató hiperlinket is elhelyez. Természetesen amennyiben az OGYK részletesen leírja, hogy milyen típusú hiperlinkeket kíván használni, és ezek­nek milyen technikai kivitelezése lenne, az SZJSZT részle­tesen is megvizsgálja a kérdéskört. III. Az eljáró tanács összefoglaló megjegyzései Az OGYK gyűjteményében foglalt időszaki kiadványok egyes tartalmi elemeinek archiválására és saját helyiségei­ben való, dedikált terminálok képernyőjén történő megjele­nítésre (és nem a müvek kinyomtatására) szabad felhaszná­lást ad a jogalkotó. Ezt a széles megőrzési-müszolgáltatási szabadságot azonban több faktor elbizonytalanítja:- A forrásként felhasznált időszaki kiadványok és egyéb gyűjtemények sui generis oltalom alatt álló adatbázisnak minősülése meglehetősen bizonytalan, előzetesen nehe­zen vizsgálható. Az Szjt. nem nyújt a szerzői jogihoz ha­sonló szabad felhasználásokat ezen kapcsolódó jogok te­kintetében.- Az egyes, közösségi irányelven alapuló szabad felhasz­nálási szabályok eredetijének és magyar átültetésének értelmezési nehézségei.- Az OGYK helyiségeiben, dedikált terminálok képernyő­jén történő műszolgáltatást a jelenlegi jogszabályok sze­rint a szerző és a kiadó egymás közötti szerződésében ki­zárhatja. Az interneten történő hozzáférhetővé tétel tekintetében az Szjt. nem ad szabad felhasználást a könyvtárak számára. Ezen felhasználás tekintetében a vizuális művek tekinteté­ben önkéntes közös jogkezelés működik, az irodalmi mű­vek tekintetében azonban egyedileg szükséges a megfelelő jogosulttal felhasználási szerződést kötni. 6 Shetland Times Limited v. Dr. Jonathan Wills & Another, lásd pl. in: EIPR News Section, National Reports, 1997, 2

Next

/
Thumbnails
Contents