Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
66 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből Az adatbázis előállítóját megillető jogok átruházhatók, illetve az előállító harmadik személyre átengedhető felhasználási jogot is adhat egy felhasználónak. G.3. Összefoglalva Az időszaki kiadvány kiadója nem rendelkezik automatikusan a kiadványba foglalt összes cikk, tanulmány és egyéb mü, valamint a szerkesztés felhasználási jogaival, csak azon jogokkal, amelyeket ő maga a szerzőkkel kötött szerződésben szerzett. (Ez alól kivételt képeznek a sui generis adatbázisjogok, amelyek - ha fennállnak — az adatbáziselőállítónak minősülő kiadónál keletkeznek.) Amikor az OGYK az engedélyköteles felhasználások tekintetében az időszaki kiadvány kiadójától a kiadványban foglalt művekre felhasználási jogot próbál szerezni, figyelemmel kell lennie arra, hogy a kiadó csak olyan jogokat adhat át, amelyeket a szerzőktől szerződésben szerzett. Természetesen az OGYK nem lehet abban a helyzetben, hogy valamennyi ilyen szerződést megismerjen; ennek a problémának a kezelésére jött létre a „jogszavatosság” intézménye. A felhasználási szerződésben jogot adó felhasználó számára a jogszavatosság vállalását az Szjt. nem tartalmazza sem kógens, sem diszpozitív szabályként. A szerződéskötési szabadság azonban lehetővé teszi — és a gyakorlatban ez sokszor így is történik -, hogy például a Ptk. adásvételi szerződésre vonatkozó szabályait alkalmazzák mutatis mutandis a jogszavatosság kérdésében. Az eljáró tanács megjegyzi, hogy a külföldi elemet tartalmazó szerződéses jogviszonyokban a felhasználó a szerzőktől az adott szerződésre alkalmazandó nemzeti jog rendelkezései alapján szerezhet felhasználási engedélyt. Szintén nehézséget okozhat az örökösi minőség igazolása külföldön lezajlott hagyatékátadások esetén. Az OGYK ebben az esetben még kevésbé van abban a helyzetben, hogy a számára felhasználási jogot kínáló személy erre való jogosultságát vizsgálja, így a jogszavatosság esetleges alkalmazásának fokozott jelentősége lehet. Ha pedig a kiadó nem tud megfelelően felhasználási jogot adni, egyenként kell az egyes szerzőktől, jogutódoktól engedélyt kérni a felhasználásra írásbeli felhasználási szerződés keretében. Az Szjt. 106. § (7) értelmében „Az érintett közös jogkezelő szervezet köteles az örökösökről nyilvántartást vezetni, és abból a felhasználók számára a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei között adatot szolgáltatni”. Erre az egyedi engedélykérésre akkor nincs szükség, ha az adott műtípus adott felhasználása tekintetében van bejegyzett közös jogkezelő szervezet. A nemzeti kulturális örökség minisztere mindenki számára elérhetően, a Magyar Közlönyben teszi közzé az általa nyilvántartásba vett közös jogkezelő egyesületek főbb adatait és az általuk végzett közös jogkezelési tevékenységeket [Szjt. 89. § (3)]. Magyarországon - a kiterjesztett közös jogkezelés intézménye miatt [Szjt. 91. §] - az így bejegyzett közös jogkezelő szervezet a bejegyzés tényénél fogva az adott műtípus adott felhasználása tekintetében a teljes világrepertoárt képviseli, kivéve, ha valamely jogosult a jogszabályi feltételeknek megfelelően tiltakozik müvei, teljesítményei közös engedélyezése ellen. A jogosult nem tehet ilyen tiltakozó nyilatkozatot azokban az esetekben, ahol a jogszabály kötelezővé teszi a közös jogkezelést. A vizsgált felhasználás (szép- és szakirodalmi, valamint vizuális művek digitális többszörözése, nyilvánossághoz közvetítése és nyilvános előadása) tekintetében önkéntes közös jogkezelés működik a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesületnél a már nyilvánosságra hozott vizuális művek esetén. A HUNGART jogkezelésének köre: „...az Szjt. 18. §-a rendelkezése alapján, a tagok és képviseltek részére a képző-, ipar-, fotóművészeti, építészeti, ipari tervezőművészeti alkotások, műszaki létesítmények tervei (Szjt. X. fejezet) másodlagos felhasználásai, azaz: a) a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - másodlagos rögzítése bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint egy vagy több másolat készítése a rögzítésről, b) ugyanezen műveknek a nyilvánossághoz közvetítése sugárzással vagy másként (Szjt. 26. §). ” [lásd Magyar Közlöny, 2000/10. sz.j A HUNGART jogkezelési tevékenysége tehát minden, a már nyilvánosságra hozott vizuális műveknek az OGYK megkeresésében foglalt, a fentiek alapján engedélyköteles felhasználására kiterjed. Abban a tekintetben, hogy mely szerzők jogaira nem terjed ki a HUNGART tevékenysége [azaz, hogy mely jogosultak tettek jogaiknak a HUNGART által történő gyakorlása ellen az Szjt.-nek megfelelő tiltakozó nyilatkozatot - Szjt. 91. § (2)], a HUNGART tud felvilágosítással szolgálni. A szép- és szakirodalmi művek ilyen felhasználására nincs Magyarországon bejegyzett közös jogkezelő egyesület. W Ad 10. „A rendszer archívum jellege felvet-e szerzői jogi problémát? ” A rendszer archívum jellege az eljáró tanács véleménye szerint kifejezetten jogi problémát nem okoz, bár-mint azt a 2. kérdésre adott válaszunk jelzi - a régebbi müvek esetében nehezebb lehet a megfelelő jogosultat megtalálni, akár a jogutódlások nyomonkövetésének nehézsége, akár a felhasználásra vonatkozó megállapodás értelmezésének nehézsége miatt. Az eljáró tanács ennél a kérdésnél vizsgálja meg, hogy milyen időtartamban kell tekintetbe venni a szerzői és kapcsolódójogokat, és milyen müvek, teljesitmények használhatók fel szabadon, mindenféle engedélykérés, díjfizetés nélkül. Az „archívum jelleg” ugyanis lehetővé teszi azt, hogy bizonyos művekre, teljesítményekre a szerzői vagy kapcsolódó jogi oltalom már ne vonatkozzon. Ebben az esetben a tevékenység mindenféle engedélykérés, jogdíjfizetés nélkül, szabadon végezhető. H.l. A felhasznált szerzői művek tekintetében Az egyes cikkek, tanulmányok és más felhasznált művek, illetve - ha a kiadvány egyúttal gyűjteményes műnek minősül - az alkotó szerkesztési teljesítmény védelmi ideje a következőképpen alakul [Szjt. 31-32. §]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. A hetvenéves vé-
