Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő
90 Dr. Palágyi Tivadar A kényszerengedély szabályozásának módosítása megkönnyíti kényszerengedély elnyerését a gyógyászat területén. Az új 31 .bis szakasz felhatalmazza a kormányt arra, hogy a minisztertanács által történő jóváhagyás után királyi rendelettel engedélyezzen kényszerengedélyt a közegészség megóvása érdekében a) gyógyszerekre, gyógyászati eszközökre, diagnózis céljára használt orvosi eszközökre vagy termékekre, valamint gyógyászati termékek származékaira; b) az előbbi a) pont alatt felsorolt termékek gyártásához szükséges eljárásokra vagy termékekre; c) az emberi vagy állati testen kívül alkalmazott diagnosztikai módszerekre. Amíg a kényszerengedély-kérelem az adminisztrációs csatornákon keresztülhalad, a vélt bitorlásra vonatkozó minden eljárást felfüggesztenek az ügyben hozott döntésig. A nem röviditett eljárásban a kérelmet a bioetikai tanácsadó bizottságnak is megküldik nem kötelező állásfoglalásért. Egészségügyi krízishelyzetben azonban gyorsított eljárást követnek, és ilyenkor nem kémek tanácsot a bizottságtól. Az állásfoglalás kézhezvétele után három hónapon belül az illetékes miniszter indoklással ellátott javaslatot tesz a minisztertanácsnak. 7. Benelux államok A Benelux Védjegyhivatal bejelentette, hogy 2006. január 1-jétől kezdve harmadik személyek minden Benelux védjegybejelentés ellen felszólalhatnak bármelyik áruosztályban. A Benelux rendszerben 2004-ben vezették be a felszólalási eljárást olyan egyszerű és gyors adminisztratív lehetőségként, amely egy korábbi védjegy tulajdonosa számára lehetővé tesz egy új, ütköző védjegy lajstromozása elleni felszólalást, de csupán korlátozott számú áruosztály esetén. A 2006-ban életbe lépő módosítást a francia rendszerből másolták. Az eljárás két hónappal azt követően indul meg, hogy a feleket a Benelux Védj egy hivatal (BVH) írásban értesíti elfogadható felszólalás benyújtásáról. A közbenső időszakot „lehülési időszaknak” nevezik, mert ezalatt a felek a BVH közreműködése nélkül megpróbálhatnak kiegyezni az ügyben. A felszólalási eljárás megkezdését követően a felszólalónak két hónapja van érveinek benyújtására, és a megtámadott védjegy bejelentője szintén két hónapon belül válaszolhat, kivéve azt az esetet, amikor először a védjegy használatára vonatkozó bizonyítékot kíván kapni: ebben az esetben a felszólalónak két hónapon belül kell benyújtania ilyen bizonyítékot, amely csomagolóanyag, címke, katalógus, árlista, számla, újsághirdetés vagy fénykép lehet. Ha a felek benyújtották az összes szükséges érvelést és bizonyítékot, a BVH kiegészítő tájékoztatást kívánhat bármelyik féltől, és szóbeli meghallgatást is elrendelhet a határozathozatal előtt. A határozat kiadása után két hónapon belül lehet fellebbezést benyújtani a Hágai, Brüsszeli vagy Luxemburgi Bíróságnál. A BVH 2005. június 29-én hozott először döntést felszólalási ügyben. Ebben a belga Etec, N. V. cégETEC védjegye és az ugyancsak belga Etex Group S. A. cég két lajstromozott ETEX védjegye közötti ütközés ügyében kellett döntést hozni. A felszólaló Etex cég azzal érvelt, hogy a kifogásolt védjegy megtévesztően hasonlít mind a védjegyek, mind az áruk és szolgáltatások vonatkozásában. A védjegybejelentő Etec cég azonban tagadta a hasonlóságot, és kérte a vonatkozó két védjegy használatának bizonyítását. A BVH véleménye szerint az Etex által igazolt használat példái nem voltak elegendők a védjegy valódi használatának bizonyítására, és a használat igazolására vonatkozó követelményeket is csak az egyik védjegy elégítette ki. Ezért a másik, fiatalabb védjegyet továbbra is fel lehetett használni a felszólalás alapjaként. Az Etec cégnek azt az érvelését, hogy ugyanannak a védjegynek a fiatalabb változatát a felszólaló csak azért nyújtotta be, hogy elkerülje a használat igazolásának szükségességét, és így azt nem lehet figyelembe venni, a BVH nem fogadta el, mert a törvényben nincs ilyen vonatkozású rendelkezés. A felek által előadott érvek alapján a BVH a következő döntést hozta: „Figyelembe véve a védjegyek közötti nagyfokú vizuális és fonetikai hasonlóságot, illetve a megállapított azonosságot, valamint az áruk és szolgáltatások közötti hasonlóságot, megtévesztés veszélye áll fenn a 2., 17., 19. és 37. áruosztályban.” Ezért a BVH a felszólalásnak teljes mértékben helyt adott, aminek következtében - ha nem nyújtanak be fellebbezést - a védjegyet csak azokra az árukra és szolgáltatásokra fogják lajstromozni, amelyek ellen nem nyújtottak be felszólalást. 8. Brazília A) 2000. februári tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy 1999. október 19-én olyan törvénymódosítás lépett hatályba Brazíliában, amely az elővizsgálati eljárás meggyorsítása érdekében lehetővé tette az elsőbbségi országban vagy bármely más országban benyújtott bejelentés kapcsán érdemi vizsgálat után engedélyezett szabadalom másolatának a benyújtását. Most arról kaptunk hírt, hogy ez a rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért 2005. július 5-én a szabadalmi hivatal elnöke a rendeletet hatálytalanította. Ennek megfelelően megszűnt az elővizsgálati eljárás ilyen módon való gyorsításának lehetősége. B) A Brazil Szabadalmi Hivatal figyelemmel kíséri mind az Amerikai, mind az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatának változását az üzleti módszerekre vonatkozó találmányok szabadalmazása terén, és egy belső munkabizottságot hozott létre annak tanulmányozására, hogy milyen esetekben lenne lehetőség ilyen tárgyú szabadalmak engedélyezésére. Szakértők szerint elképzelhető, hogy Brazília is követni fogja azt a gyakorlatot, amely műszaki elem meglétéhez köti az üzleti módszer tárgyú találmányok szabadalmazását. 9. Dánia A Dán Szabadalmi Hivatal 2005. augusztus 15-én értesítette a Szellemi Tulajdon Világszervezetét, hogy a PCT 89bis. 1 (d) szabálya alapján 2005. szeptember 1-jétől kezdve fogad és kezel átvevő hivatalként elektronikus úton benyújtott nemzetközi bejelentéseket.
