Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 6. szám - Fórum. A Londoni Megállapodásról. A MIE Gyógyszeripari Munkabizottságának állásfoglalása
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 110. évfolyam 6. szám 2005. december FÓRUM A Londoni Megállapodásról* A Magyar Szerzői és Iparjogvédelmi Egyesület Gyógyszeripari Munkabizottságának állásfoglalása A Magyar Szerzői és Ipaijogvédelmi Egyesület Gyógyszeripari Munkabizottsága (a továbbiakban: munkabizottság) foglalkozott az európai szabadalmak fordítási kötelezettségére vonatkozó Londoni Megállapodással (a továbbiakban: megállapodás) és az alábbi javaslatot teszi az Elnökség felé: A munkabizottság álláspontja szerint nem indokolt, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Szabadalmi Egyezmény 65. cikkében szabályozott fordítási követelmények enyhítésére irányuló Londoni Megállapodáshoz. A megállapodás alapján ugyanis nem volna megkövetelhető az európai szabadalmak teljes szövegének magyar fordítása, ami- jogbiztonsági és egyéb alkotmányos aggályokat vetne fel;- a magyar vállalatokat és vállalkozókat külföldi versenytársaikkal szemben hátrányosabb helyzetbe hozná;- a magyar vállalatok és vállalkozók számára - esetenként igen súlyos — anyagi hátrányokat okozna;- sújtaná a kisvállalkozókat; és- megfosztaná a magyar műszaki értelmiséget attól, hogy a legkorszerűbb technológiát megtestesítő szabadalmi leírásokat anyanyelvén tanulmányozza. Indokolás Az Európai Szabadalmi Egyezmény (továbbiakban: ESZE) 65. cikke értelmében a tagállamok előírhatják az Európai Szabadalmi Hivatal által (a továbbiakban: ESZH) engedélyezett szabadalmi leírásnak a tagállam hivatalos nyelvére történő leforditását abban az esetben, ha a szabadalmi leírás nyelve e hivatalos nyelvtől eltér. E követelmény teljesítésének elmulasztása esetén a tagállamoknak joguk van arra, hogy a le nem fordított európai szabadalmat területükön visszamenő hatállyal (ex tunc) semmisnek nyilvánítsák. Magyarország - az ESZE többi tagállamához hasonlóan -élt ezzel a joggal. Az EU - az ESZH-val egyetértésben - hosszabb ideje szorgalmazza az európai szabadalmak megszerzési költségeinek csökkentését, s ezen belül a fordítási követelmények enyhítését. Indokaik szerint az immár 30 országra érvényesíthető európai szabadalom fenntartása sokkal költségesebb, mint a két globális versenytárs területén engedélye* http://www. mié. org. hu/ zett amerikai, illetve japán szabadalomé, ami az európai ipar versenyképességét rontja a két kontinentális versenytárssal szemben. További érvük, hogy az európai szabadalmak túlnyomó többségét angol nyelven nyújtják be és engedélyezik, márpedig a technika mai szintjén a műszaki fejlesztéssel foglalkozó szakemberek számára az angol nyelv megfelelő szintű ismerete alapkövetelmény. A fordítási költségek csökkentésére irányuló követelést felerősítette az a tény, hogy 2002-2003-ban több olyan új tagállam csatlakozott az ESZE-hez, amelyek élhettek és éltek is a hivatalos nyelvre történő fordítás előírásával. A 2000-ben kötött Londoni Megállapodás a tagállamok számára lehetőséget nyújt arra, hogy a fordítás benyújtásáról opcionális jelleggel lemondjanak abban az esetben, ha az európai szabadalom az ESZH három hivatalos nyelvének (angol, francia vagy német) egyikén került megadásra. A megállapodásról az 1995. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXXIX. törvény indokolásának idevonatkozó része a következőképpen rendelkezik: „Az európai szabadalmi rendszer reformjáról tartott második kormányközi konferencián - Londonban, 2000. október 16-17-én - az ESZE akkori 19 tagállamából 7 ország képviselői írták alá azt a megállapodást (az ún. Londoni Megállapodást), amely - az ESZE-tagországok számára nyitva álló, opcionális tagsággal — az európai szabadalmak fordításával járó költségek csökkentését célozza. A megállapodás szerint a részes országok eltekintenek az ESZE 65. cikkének (1) bekezdésében lehetővé tett fordítási követelmény érvényesítésétől, vagyis annak előírásától, hogy az európai szabadalomnak az adott országban való hatályossá tételéhez meghatározott határidőn belül be kell nyújtani az európai szabadalom fordítását az érintett állam hivatalos nyelvén. Ennek feltétele azokban az országokban, amelyeknek az ESZH valamelyik hivatalos nyelve (vagyis az angol, a francia vagy a német) nem hivatalos nyelve, hogy a szabadalom az említett három hivatalos nyelv közül az érintett ország által választott nyelven rendelkezésre álljon. Ezek az országok továbbá a megállapodáshoz való csatlakozásuk után is megkövetelhetik az igénypontoknak a saját hivatalos nyelvükre való leforditását. Az érintett ország hivatalos nyelvére - a megállapodás szerint — csak akkor kell az európai szabadalom teljes szövegét lefordítani, ha a szabadalommal kapcsolatban jogvita keletkezik. ”
