Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből

Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből

53- a „B” szakasz pedig - egyelőre elvi lehetőségként - ezek „internetes”, nyilvános hozzáférhetővé tételét takarja, díjazástól függő szolgáltatásként.

Ennek ellenére az 5., 6., 7. és 8. kérdés egyértelművé teszi, hogy létezik egy, a szerzői jog szempontjából jelentőséggel bíró korábbi szakasz is, amelyet az eljáró tanácsnak vizsgálnia kell: a már digitalizált „tartalmak” digitális formában történő átvétele, illetve a nem digitalizált „tartalmak” ilyen formába kódolása, vagyis digitális formában való másolása.

Bár az egyes kérdések nem minden esetben írják, hogy melyik szakaszra vonatkoznak, a következőképp oszthatjuk fel azokat:- megelőző szakasz: 5., 6., 7., 8. kérdés- „A” szakasz: 1., 5. kérdés- „B” szakasz: 4. kérdés

A 2., a 3. és a 4. kérdés első része, valamint a 10. kérdés egyik szakaszra sem utal kifejezetten, így azokat minden szakasz tekintetében szükséges megvizsgálni.

Végül: a 9. kérdés önálló problémakört, a hiperlinkek, azon belül is a közvetlenül valamely müre/teljesítményre mutató ún. belső linkek (deep linking) témáját veti fel.

A kérdésekre adott válaszok során az eljáró tanács ezért a fenti sorrendet követi: először a kezdeti szakaszra, majd az „A” és a „B” szakaszra vonatkozó kérdésekre ad választ, végül a közvetlen belső linkek problémakörét tekinti át.

3. Az irányadó jogszabályok

3.1. Alkalmazandó- az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról, a 2001. évi LXXVII. és a 2003. évi CII. törvényekkel módosított, hatályos szövegével (a továbbiakban: Szjt.); továbbá- a szabad felhasználások egyes feltételeit részletező 117/2004. (IV.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. R.).

Ezek a jogszabályok az Európai Közösség jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaznak, így az Európai Parlament és a Tanács következő irányelveivel is, amelyek a megbízó által feltett kérdésekre különösen irányadóak:- 96/9/EK irányelv az adatbázisok jogi védelméről (a továbbiakban: adatbázis-irányelv);- 2001/29/EK irányelv az információs társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő összehangolásáról (a továbbiakban: Infosoc irányelv).

A „B” szakasz vonatkozásában a teljesség kedvéért figyelembe kell venni a 2000/31/EK irányelvet, amely a belső piaci információs társadalmi szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem bizonyos jogi vonatkozásainak a kérdéseit szabályozza. Magyarországon az irányelvet a 2001. évi CVIII. törvény (az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről) ültette át. Figyelembe veendők különösen az interneten nyújtott, művek hozzáférhetőségére vonatkozó szolgáltatások feltételrendszerére vonatkozó rendelkezések [2. §-7. § (1)].

Ennek megfelelően a vonatkozó magyar jogszabályokat adott esetben a hivatkozott európai közösségi jog követelményei szerint kell értelmezni. A közösségi jogszabályok a nemzeti jogok közelítésével azok belső piacon belül harmonizált alkalmazását is megkívánják, ezért alkalmazásuk és értelmezésük során figyelemmel kell kísérnünk az Európai Bíróság vonatkozó ítéletei mellett az egyes tagállamoknak a megbízó kérdéseit érintő esetjogát is. Az adatbázisok fogalmával és azok alább tárgyalandó sui generis oltalmával kapcsolatban az Európai Bíróság (a továbbiakban: EuB) 2004. november 9-én hozott négy ítélete fontos értelmezését adja az adatbázis-irányelv vonatkozó részének:

- C-203/02 The British Horseracing Board Ltd and Others v. William Hill Organization Ltd (a továbbiakban: William Hill ügy),

- C-46/02 Fixtures Marketing Ltd v. Oy Veikkaus Ab (a továbbiakban: FM v. Oy Veikkaus ügy)- C-338/02 Fixtures Marketing Ltd v. Svenska Spei AB (a továbbiakban: FM v. Svenska Spel ügy),- C-444/02 Fixtures Marketing Ltd v. Organismos prognostikon agonon podosfairou AE (OPAP) (a továbbiakban: FM v. OPAP ügy).

3.2. A megbízó által felvetett kérdéskörben alapvetően az Szjt.-nek a gyűjteményes művek, illetve az adatbázisok védelméhez kapcsolódó szabályai irányadóak.

Gyűjteményes mű az olyan gyűjtemény, amelynek összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű, függetlenül attól, hogy tartalmi elemei szerzői jogilag védettek-e vagy sem. A gyűjteményes mű szerzői jogi védelemben részesül; a szerzői jog a mű egészére a szerkesztőt illeti, nem érintve a felvett egyes művek vagy szomszédos jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait, és nem terjed ki a gyűjteményes mü egyéb tartalmi elemeire sem [Szjt. 7. §]. Gyűjteményes mű védelméhez elegendő a válogatás vagy a szerkesztés egyéni, eredeti jellege, és az anyag elrendezéséhez sem kívánja meg a törvény útbaigazító rendszer vagy módszer alkalmazását. Ilyen mű például az antológiák vagy az oktatást támogató kresztomátiák többsége. A gyűjteményes mü jogvédelmének ideje főszabályként a szerkesztő halálozási évét követő hetven esztendőre terjed.

Adatbázis a gyűjteményes műhöz képest az olyan gyűjtemény, amelynek bármiféle tartalmi elemeit valamely rendszer vagy módszer szerint rendezték el, aminek folytán az egyes tartalmi elemeihez egyedileg lehet hozzáférni, akár számítástechnikai eszközökkel, akár bármely más módon, tehát elektronikus és analóg eszközökkel egyaránt (Szjt. 60/A. §). Nem feltétel, hogy a tartalmi elemek tárolása történjék meghatározott rendszer vagy módszer szerint: a tartalmi elemekhez hozzáférést kell egyedi módon lehetővé tenni, vagyis más tartalmi elemeknek a keresés során történő megjelenítése, köztük való válogatás nélkül. Nyomtatott adatbázisban a független tartalmi elemek visszakeresését teheti lehetővé például tematikus csoportosítású tartalomjegyzék, tárgymutató, vagy alfabetikus elrendezés, aminek alapján a kiadvány megfelelő felütésével jutunk el a kívánt tartalmi elemhez. Elektronikus adatbázisnál a tezaurusz vagy index segítségével, fogalmi linkeléssel, „rákattintás” útján juthatunk közvetlenül a kívánt tartalmi elemhez.