Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
54 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből Szerzőijogi védelemben részesül a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis [Szjt. 61. § (1) bekezdés]. Ennek feltétele, hogy az adatbázis egyéni, eredeti gyűjtemény legyen, szerkesztőjének saját szellemi alkotása. Ilyenkor adatbázis-műről szólhatunk. Nem minden adatbázis egyben szerzői alkotás. Nem minősülhet szerzői jogilag védett műnek az adott tartalmi elemek kézenfekvő rendszerben elrendezett gyűjteménye, mint például egy telefonkönyv, vagy időjárási adatok, tőzsdei árfolyamok időrendben folyamatos gyűjtése, vagy más szerző gyűjteményes műnek minősülő adatbázisának átvétele vagy lényegi másolása. A gyűjteményes műnek minősülő adatbázis - az adatbázis-mü- szerzői jogi védelmére vonatkozóan az Szjt. számos külön rendelkezést is tartalmaz, a gyűjteményes művekre irányadó szabályokon túlmenően [61. § (2) és (3)] bek., 62. §] Sui generis, sajátos szabályok szerint alakuló (kapcsolódójogi) védelemben részesülhetnek az adatbázisok előállítói, ha az adatbázisuk tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt. Ennek kapcsán kizárólag az adatbázis mint olyan előállításához szükséges ráfordítás vehető figyelembe, a tartalom előállításának ráfordításai nem tartoznak ebbe a körbe. Nem minden adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése igényel jelentős ráfordítást, így például különböző pályázati felhívások kiírásuk rendjében való gyűjteményes hozzáférhetővé tétele valamely napilapban adatbázisnak minősül ugyan jelentős ráfordítást azonban feltehetően nem igényel. Ha az adatbázis előállítóját jelentős ráfordításai alapján megilleti a sui generis jogvédelem, annak tartama 15 év, az adatbázis nyilvánosságra hozatalát, ennek elmaradása esetén az elkészítését követő esztendővel kezdődően. Amennyiben az adatbázis jelentős megváltoztatása önmagában is jelentős ráfordítással jár, az előállítót illető jogok védelmi ideje újra kezdődik. A sui generis jogvédelem sajátos tartalmát az Szjt. 84/A-E. §-ai szabályozzák. Egy adatbázis kétféle (szerzői jogi és sui generis) oltalma egymás mellett, „egymással párhuzamosan” is fennállhat. Az adatbázis-mü szerkesztőjét megillető szerzői jog az egyéni-eredeti szerkesztői munka eredménye; az előállítót megillető sui generis adatbázis-oltalom pedig a jelentős ráfordítást „honorálja”. II. Az eljáró tanács válasza az egyes kérdésekre A) Ad 5. „A könyvtár beszkennelheti-e a tulajdonában lévő sajtópéldányok cikkeit - nem a teljes kiadványt - ...” A. 1. A végzett felhasználási cselekmény A könyvtár gyűjteményének részét képező, nyomdászati úton megjelenített müvek, adatbázisok digitális formába hozása - akár szkennelés útján, akár más módon, például irodalmi müvek esetén ismételt begépeléssel - a szerzői jog fogalomrendszerében „többszörözésnek”, illetve „kimásolásnak” minősül. Az Szjt. a vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal és az európai „ acquis communautaire ”-rel összhangban megállapított - 18. § (1) és (2) bekezdése szerint „Többszörözés: a) a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett- rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint b) egy vagy több másolat készítése a rögzítésről. A mű többszörözésének minősül különösen ... a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása. ” Noha az Szjt. szerzői jogi részei nem tekinthetők a „kapcsolódójogi” fejezetek általános részének (ahol ez így van- pl. szabad felhasználások, szankciók - ott a törvény kifejezett utalással hozza létre a kapcsolódást [Szjt. 83. § (2); 99. §]), a többszörözés fogalma azonos terjedelmű a kapcsolódó jogok területén is:- A síd generis adatbázis-oltalom (Szjt. 84/A. §-84/E. §) esetén a „kimásolás” fogalom kifejezetten visszautal az Szjt. 18. § (1) bek. b) pontjára. („A kimásolás az Szjt. fogalmi rendszerében a többszörözés felhasználási cselekményének felel meg, azzal, hogy az adatbázis tartalma esetében a többszörözés szükségképpen csak másolat készítése útján valósulhat meg.”1)- A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a szomszédos jogoknál, például hangfelvételek felhasználása esetén, szintén a „többszörözés” kifejezést alkalmazza a törvény anélkül, hogy közvetlenül visszautalna a szerzői jogi fogalom alkalmazhatóságára. Mivel azonban az Infosoc irányelv 2. cikke egyértelműen közös fogalomként alkalmazza az Szjt. 18. § (1) bekezdésével azonos definíciót a szerzői művek mellett az előadóművészi teljesítményekre, a hangfelvételekre, a rádió- és televízió-műsorokra, valamint a filmekre, a magyar szerzői jogi törvény szerzői jogi többszörözés fogalma is azonos terjedelműnek tekinthető a szomszédos jogok esetében. [Ez következik a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 1996-os Szerzői Jogi Szerződésének, valamint az Előadásokról és Hangfelvételekről szóló Szerződésének azonos jellegű fogalomhasználatából is. (Magyarországon a szerződéseket kihirdette a 2004. évi XL1X. törvény.)] A. 2. A többszörözni kívánt művek, teljesítmények köre A.2.1. Az egyes cikkek, tanulmányok mint az időszaki kiadványok tartalmi elemei Mint arra az 1.1. pontban utaltunk, az OGYK tipikusan a következő műtípusok archiválását és szolgáltatását tervezi:- szakirodalmi, tudományos és publicisztikai művek;- szépirodalmi művek;- ábrák, térképek, fényképek. A.2.2. Az időszaki kiadványok mint gyűjtemények Szükséges azt is megvizsgálni, hogy akár szerzői jogi védelemre, akár sui generis (kapcsolódó jogi) oltalomra érdemesgyűjteményes mű, illetve adatbázis kimásolása is megtörténik-e. f A 2001. évi LXXVII. törvény miniszteri indokolása a törvény 8.§-ához
