Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 110. évfolyam 1. szám 2005. február Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből Hazai és külföldi időszaki kiadványok tartalmának digitális archiválásával összefüggő szerzői jogi kérdések SZJSZT-29/04 Az Országgyűlési Könyvtár megkeresése Az Országgyűlési Könyvtár által feltett kérdések A tervezett rendszer Az Országgyűlési Könyvtár 1990 óta számítógépes rendszerben rögzíti a hazai és külföldi időszaki kiadványok fogyűj tőkörébe tartozó cikkeinek - tárgyszavazott - bibliográfiai adatait. A rendszer azzal a céllal született, hogy a felhasználók a könyvtár számítógépes rendszerében történő keresés alapján ki tudjanak nyomtatni egy listát azon cikkekről/tanulmányokról (továbbiakban együtt cikkek), amelyeket használni kívánnak (esetleg a másolatát is kérik). Terveink szerint a fénymásolás és a gyakori raktári mozgatás kiváltására a rendszerben levő bibliográfiai adatokat kiegészítjük a cikkek teljes szövegével (PDF vagy szöveges formában) így ezt a rendszer felhasználói maguk letölthetik és kinyomtathatják. Az első („A”) szakaszban a rendszer csak a saját olvasók (országgyűlési képviselők, szakértőik, a hivatali dolgozók és a könyvtár beiratkozott olvasói) számára lesz elérhető intranetén. A könyvtár ugyanakkor - elvileg - fent kívánja tartani azt a lehetőséget is, hogy a későbbiekben („B” szakasz) az interneten mint fizetős szolgáltatást valósítsa meg. Kapcsolódó jogi kérdések 1. A szabad felhasználás az ismertetett „A” esetben hogyan értelmezhető? Ezen esetben mihez szükséges a kiadók (a szerzői jogok tulajdonosainak) az engedélye, hozzájárulása? 2. Milyen jellegű egyéb hozzájárulásra van szükség a kiadóktól a rendszer jogszerű üzemeltetésére? 3. Milyen megoldás javasolt annak elkerülésére, hogy a tisztázatlan szerzői jogokból adódó problémákat a jövőben elkerülje a könyvtár. Azaz amennyiben egy kiadóval kötünk megállapodást, el kívánjuk kerülni a szerzőkkel való későbbi vitákat, de legalábbis dokumentálni kívánjuk a vitás esetekre jóhiszemű eljárásunkat. Létezik-e erre a problémára közös jogkezelő intézmény, amelyen keresztül e tekintetben megoldható a szerzők esetleges jogdíjának kezelése? 4. Milyen jellegű megállapodást célszerű kötni a kiadóval, amennyiben a könyvtár a kiadótól a cikkek egy körét elektronikus — továbbfeldolgozható - formában kívánja megvásárolni abból a célból, hogy azt utána szabadon felhasználhassa - akár az interneten való terjesztésre is? 5. A könyvtár beszkennelheti-e a tulajdonában lévő sajtópéldányok cikkeit - nem a teljes kiadványt -, és terjesztheti-e a belső hálózatán saját olvasói számára? 6. A könyvtár tulajdonában levő elektronikus sajtóanyagok (évente kiadott CD-k) cikkeit felhasználhatja-e a rendszer építéséhez? 7. Az internetről letöltött cikkekkel bővíthető-e az állomány, amennyiben a cikk papíron a könyvtár tulajdonában van, de a költségek és időráfordítás szempontjából hatékonyabb lenne az internetről való letöltés? 8. Bővithető-e a rendszer a papíralapon a könyvtár rendelkezésére nem álló dokumentumok internetes letöltésével? 9. Enyhít-e a jogi problémákon egy olyan megoldás, amikor a cikkek szövegét a rendszer nem saját maga tárolja, hanem az interneten - ott feltehetően a szerzői jog tulajdonosa által engedélyezetten - elérhető cikkre közvetlenül linkeli a keresőt? 10. A rendszer archívum jellege felvet-e szerzői jogi problémát? I. Az eljáró tanács szakértői véleménye A megbízó által feltett kérdések megválaszolása előtt néhány előzetes kérdés megvizsgálása szükséges. 1. A tervezett felhasználással érintett művek, az ilyeneket tartalmazó adatbázisok köre A megkeresés ebben a tekintetben meglehetősen szűkszavúan fogalmaz: a felhasználni kívánt müvekről a megbízó annyit ír, hogy azok „a hazai és külföldi időszaki kiadványok főgyüjtőkörébe tartozó cikkei”, illetve „cikkek/tanulmányok”. Ez - az Országgyűlési Könyvtár (a továbbiakban: OGYK) főgyűjtőkörének ismeretében - elsősorban szakirodalmi, tudományos, publicisztikai műveket, kisebb mértékben szépirodalmi műveket foglal magába; szintén előfordul ábrák, térképek, fényképek, táblázatok felhasználása Ugyancsak jelentőséggel bír, hogy az OGYK nemcsak egyes ilyen elemeket kíván felhasználni, hanem ezen müvek más által összeválogatott halmazának (időszaki kiadványok és azok egyes évfolyamai, illetve teljes gyűjteménye) egészét vagy komoly részét. Az eljáró tanács ezek tekintetében folytatta vizsgálatát. 2. A tervezett/végzett felhasználások A megkeresés két szakaszról tesz említést:- az „A” szakasz a cikkek, tanulmányok „intranetes” elérhetővé tételét és másolását jelenti ,paját olvasók” részére;
