Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 5. szám - Végh László: Az Egyesült Államok szabadalmi rendszerének létrejötte és korai működése – II. rész

68 Végh László teljesen átfagyva tüdőgyulladást kap, amely február 23-án bekövetkezett halálához vezet. Ötvenévesen, valódi sikere­inek kezdetén hirtelen véget ér pályafutása). A két ember konfliktusa egyébként két generáció össze­csapását is megtestesíti. Az állam megszervezésében és az ügyek intézésében sajátos, elsősorban személyes kapcsola­tok útján kiépült szervezet új problémákkal szembesült a valódi szabadversenyes kapitalizmus megindulásával. A személyes kapcsolatokon alapuló konfliktusrendezések he­lyett új formákra, szervezeti modellekre lett szükség, szak­mai, pénzügyi és érdekeltségi alapokon elkülönülve, ezen egységek öntörvényűségére helyezve a hangsúlyt, ugyanis inkább erre, mint az eseményekben elkülönült egyének személyes tulajdonságaira alapozva lehetett biztosítani az ügyek intézését. Befejezés A.3.1. Zavaros évek (1828—1836) Dr. Thomton halálával komoly űr támadt a szabadalmi ügy­intézés megszokott menetében. Távozásakor már a szaba­dalmi rendszer megalkotói, korabeli államférfiak, feltalá­lók és hivatalnokok sem tudnak hatást gyakorolni a tovább­lépésre, hiszen vagy régen visszavonultak az aktív szerep­léstől, vagy már ők sincsenek az élők sorában. Útkeresés kezdődik, amelynek főbb vonalait az ekkor már működő pi­acgazdaság szereplői, politikai csoportosulások, társadalmi folyamatok bonyolult egymásra hatása határozza meg, le­gendássá váló személyiségek elvei, egyéni elhatározásai helyett. Talán egyedül a feltalálók oldalán, különösen a ko­molyabb gazdasági értékkel bíró megoldásokhoz tartozó szabadalmak területén bukkannak fel új, azóta szintén le­gendává vált egyéniségek. A szabadalmi területet érintő jogalkotás és -alkalmazás gyakorlata belesimul a közigaz­gatás olajozottan működő rendjébe, nem igényli többé meghatározó személyiségek tevékeny beavatkozását. Az állami politika a szabadversenyes kapitalizmus virágkorá­ban csak asszisztál a gazdaság működéséhez, komoly válto­zásra csak a szabadverseny, a „laissez faire” válságba kerü­lésével lesz szükség. A következő korszak szabadalmi terü­leten legérdekesebb eseményei a gazdasági életben történ­nek, tanulságos kudarcok és rendkívüli sikerek formájában. Ez az időszak lesz az „amerikai álom” megvalósulásának első nagy időszaka, óriási vasútépítkezésekkel és a klasszi­kus ipari forradalmat jellemző más jelenségekkel. A.3.2. Az 1836-os törvény A gazdaság szereplői, megérezve egy közeledő kisebb vál­ság előszelét, már az 1830-as években össztüzet zúdítottak a meglévő szabadalmi rendszer anomáliái miatt a kormány­zatra. A tömegessé váló pereskedések a számtalan galibát okozó, vizsgálat nélkül bejegyzett, sokszor komolytalan szabadalmak miatt általánosak voltak ebben az időben. A perek eredménye a legtöbbször homályos tartalmú szaba­dalmi leírások alapján bírósági végzésekkel akadályozta az egyre szaporodó vállalkozások működését. Egyre nagyobb összegekre vonatkozóan indultak meg a viták az egyes megoldások alkalmazásából befolyt bevételek körül. A megindult szakmai vitát követően John Ruggles sze­nátor terjesztette be a törvénytervezetet, amelynek eljárás­jogi alapelveit a Szabadalmi Hivatalban alkalmazásban álló Charles M. Keller dolgozta ki. A hivatal, megfelelő sze­mélyzeti ellátottsága mellett, a bejelentésekhez megköve­telt modellek megfelelő kezelésére is hangsúlyt fektetett. 1836. július 4-étől, az új törvény hatálybalépésétől szigorú vizsgálat kezdődött minden egyes bejelentéssel kapcsolat­ban. És ami a leglényegesebb, a megújult hivatal, elsőként a világon, állandó, hivatásszerű megbízással, szakterületen­ként műszakilag kellően felvértezett szabadalmi elbírálókat alkalmazott. Irodalom Magyar nyelven Daniel J. Boorstin: Az amerikaiak - A gyarmatosítás kora. Gondolat, Budapest, 1991 Henry Adams: Thomas Jefferson első elnöksége; fejezetek az Ameri­kai Egyesült Államok történetéből. Európa, Budapest, 1986 Lewis Mumford: A gép mítosza. Válogatott tanulmányok. Euró­­pa/Mérleg, Budapest, 2000 David S. Landes: Az elszabadult Prométheusz. Technológiai változá­sok és ipari fejlődés Nyugat-Európában 1750-től napjainkig. Gondolat, Budapest, 1986 Charles A. Beard: Az Egyesült Államok Alkotmányának gazdasági ér­telmezése. Európa, Budapest, 1988 Matolcsy György: Az Amerikai Birodalom. Válasz, Budapest, 2004 Angol nyelven Kenneth W. Dobyns: The Patent Office Pony - A History of the Early Patent Office. Sergeant Kirkland’s Press, 1994 B. Zorina Khan. Kenneth L. Sokolojf. Intellectual Property Institutions an the United States: Early development and comparative perspective. World Bank Summer research Workshop, Washington, 2000 B. Zorina Khan: Intellectual Property and Economic Development: Lessons from American and European History. National Bureau of Economic Research [NBER(US)], Commission on Intellectual Property Rights [CIPR(UK)] 2002 Kenneth L. Sokolojf: Inventive Activity in early industrial America: Evidence from Patent Records 1790-1846. NBER, 1988 Kenneth L. Sokoloff: Inventive Activity in Early Industrial America - Evidence from Patent Records 1790-1846. NBER, 1988 Egyéb hivatkozások Westcott, Thomson: The Life of John Fitch, the Inventor of the Steamboat Philadelphia: J. B. Lippincott & CO., 1857 Robert H. Thurston: Robert Fulton - His Life and Its Results. Dodd, Mead, and Company Publishers, New York, 1891 H. W. Dickinson: Robert Fulton - Engineer and Artist. London, 1913 Microsoft Encarta Encyclopedia Deluxe 2001 Microsoft Encarta Interactive World Atlas 2001 Internetes források www.trafipax.hu- A magyar közlekedési adatbázis: A hajózás története Az illusztrációk lelőhelye http://www.ulster.net/~hrmm/steamboats/fultonbios.html http.V/inventors. about, com/library

Next

/
Thumbnails
Contents