Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 5. szám - Végh László: Az Egyesült Államok szabadalmi rendszerének létrejötte és korai működése – II. rész
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 110. évfolyam 5. szám 2005. október VÉGH LÁSZLÓ r Az Egyesült Államok szabadalmi rendszerének létrejötte és korai működése II. rész Bevezető Az amerikai szabadalmi rendszer kialakulásának történetét az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2005. februári számában ott fejeztük be, hogy az 1793-as törvénnyel a vizsgálattal egybekötött szabadalomengedélyeztetés (papíron) bejelentési rendszerré lett átalakítva. A nagypolitika közvetlen frontvonalából ekkor a szabadalmi bejelentések az állami irattározási, nyilvántartási feladatok közé kerültek. Ennek megfelelően a szabadalmakat övező „felhajtás” rövid ideig a politikai érdekkijárás időszakos kiküszöbölésével szinte megszűnni látszott. A szabadalmi rendszer küldetésébe vetett kezdeti államférfiúi víziók lecsillapodásával a szorgos hivatalnokok munkája és a bejelentési rendszer általában nem a szabadalom engedélyezési eljárásában vetette fel a rendszer lényegében meglévő ellenérdekeltségből származó vitákat, hanem ezeket eltolta egy későbbi időpontra, továbbá a fellebbviteli fórumokra kerülő vitás ügyekre redukálta azok számát. Az 1793 és 1836 közötti időszak, a bejelentési rendszer fennállásának ideje lényegében három szakaszra osztható: A) A szabadalmi rendszer változásai 1793 és 1836 között 1. Szabadalmi oltalom vizsgálat és önálló hivatal nélkül (1793-1802) 2. Az önálló szabadalmi hivatal létrejötte és vizsgálat a hivatalvezető „egyszemélyes ambíciójaként” (1802-1828) 3. Zavaros évek (1828-1836). Az egész időszakra jellemző, és a korábbi eseményekben is gyökerező történet a híres feltaláló, Robert Fulton életpályája és annak állomásai. Mivel tematikájában is szorosan kapcsolódik a szabadalmi rendszer létrejöttére hatást gyakorló, a gőzhajó megépítésének John Fitch-hez köthető eseményeihez, ezért az időrendi ismertetés mellett, abba beékelődve részletesen is ismertetjük a történteket. B) A hajó megy tovább: a Fulton-story A) A szabadalmi rendszer változásai 1793 és 1836 között A.l. Szabadalmi oltalom vizsgálat és önálló hivatal nélkül (1793-1802) Az új rendszer átlagosan évi 50 szabadalom „kibocsátásával” működött ez alatt az időszak alatt. A feladattal megbízott Külügyminisztérium rövid államigazgatási eljárásban tett pontot az ügyek végére, általában a szabadalom megadásával. A közreműködő személyek meglehetősen bizonytalan körvonalak mentén teljesítették a minisztériumra rótt feladatot. Külön kijelölés nem történt, a bevételek alacsony szintje és a feltalálók előtti oltalomszerzési akadályok lebontása miatt a szabadalmi ügyek az államigazgatásban nem sok vizet zavartak. A föderalista kormányzat monetáris szemléletét nem kezdte ki elméleti, teoretikus megközelítésű irányzat vagy váratlan esemény, nagy volumenű változások jelentkezése ezen a területen. A.2. Egyszemélyes hivatal (1802—1828) 1801. március l-jén régi-új személyiség beiktatási ceremóniájára került sor a még csak kezdeményeiben létező Capitolium néhány felhúzott szeglete közül a legnagyobb termet magában foglaló épületrészben. Thomas Jefferson ezen a napon került az Unió harmadik elnökeként beiktatásra hivatalában. Két cikluson átívelő elnöksége alatt ő már közvetlenül nem hozható összefüggésbe a szabadalmi ügyekkel, hamarosan történelmi pillanat következik: a szabadalmi terület elfoglalja az őt megillető helyét a közigazgatásban, létrejön az önálló Szabadalmi Hivatal. Az új adminisztráción belül a szabadalmi ügyekben leginkább illetékes minisztérium vezetője James Madison lett. Nem kell sokáig várni arra az intézkedésére, amellyel a Szabadalmi Hivatal megalapitójának címére is igényt tarthat (Az Alkotmány atyja megtisztelő cím már egyébként is az övé). 1802. június l-jén megkezdi működését a hivatal. Alkalmazottainak száma: 1 fő, maga a megbízott szabadalmi szuperintendáns, dr. William Thornton.
