Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 5. szám - Technikatörténet. Longa Péterné: Csodálatra méltó jövőbe látás vagy megalapozatlan ábrándképek? – 100 éve halt meg Verne Gyula – I. rész
Csodálatra méltó jövőbe látás vagy megalapozatlan ábrándkepek? - I. rész 59 lőklub elnökét és titkárát - akik a léghajózás hívei - elrabolja gépével a titokzatos jelenség feltalálója és kapitánya: Robur, hogy bebizonyítsa nekik találmánya felsőbbrendűségét. Megkezdődik az utazás a levegőben a rejtélyes ismeretlennel titokzatos célok felé. így alkalom adódik rá, hogy a két amerikai — és velük az olvasó - megismerjék az Albatrost, a fantasztikus teljesítményt nyújtó repülőgépet. A harminc méter hosszú, négy méter széles gerendaváz valóságos hajófedélzetet alkot. Alatta domborodik a gép törzse, amelyben a meghajtógépek, szerszámok, műszerek, víz- és élelmiszertartalék foglal helyet. Három nagy helyiség alkotja a hálókajütöket. A törzs alatt rugórendszer van felszerelve, amely a leszálláskor az ütközést csökkenti. A fedélzet felett harminchét függőleges tengely van, mindegyikre két vízszintes, kis átmérőjű légcsavar van felerősítve, amelyeket igen gyors forgómozgásba lehet hozni. Ezek biztosítják a fenntartófunkciót. Elöl és hátul a vízszintes tengelyeken két négyágú, erősen csavart, különböző irányban forgatható hajtó légcsavar forog és viszi előre a gépet. De milyen energiát használt a feltaláló a hajtásokhoz? Elérkeztünk Verne egyik kedvenc elgondolásához - az elektromos energia előnyeinek mindenek fölé helyezéséhez. „Robur energiaforrásként ... az elektromosságot használta fel, azt az energiát, mely egy napon az ipari élet lelke lesz. ” Az energiatermeléshez telepeket és akkumulátorokat használt fel. „De hogy miféle elemek alkották a telepeket, miféle savak hozták működésbe - az Robur titka volt. Ugyanez volt a helyzet az akkumulátorokkal is. Hogy miből álltak a pozitív és a negatív lemezek, ezt rajta kívül nem tudta senki sem. A feltaláló érthetően óvakodott attól, hogy szabadalmaztassa találmányát. ” Csupán annyit tudunk meg, hogy „szinte korlátlan mennyiségű villamos energia ” állt rendelkezésre a titokzatos termelőegységek jóvoltából. Éjszakai repülésnél természetesen elektromos lámpákat használtak. A repülőgép anyaga sem kevésbé meglepő - papirosból készült. „Enyv nélküli papiros ez, az egyes lapokat dextrinnel és keményítővel impregnálják, majd hidraulikus présbe kerülnek, ahol acélkemény anyaggá sajtolódnak össze. ” Ilyen módon a fémeknél keményebb, szilárdabb, viszont jóval könnyebb anyagot nyertek, amely ráadásul éghetetlen is volt, gázzal, savakkal és alkohollal szemben ellenálló és jó szigetelő. A felszerelést a műszerek és fegyverek mellett merülésbiztos gumicsónak egészítette ki — ejtőernyőre viszont a büszke feltaláló szerint nem volt semmi szükség; egy katasztrófa bekövetkezését kizártnak tartotta. Az Albatros mai szemmel sem megvetendő teljesítményre volt képes: óránként 200 km-es sebességgel haladt, azaz akár egy hét alatt körül tudta volna repülni a Földet. Repülési magassága 4000 méterig terjedt. Az elrabolt utasoknak páratlan élményekben van részük, egymás után száguldanak el a kontinensek, sőt a Déli-sark felett. Amikor viharba kerülnek, Robur ágyútüzzel oszlatja el a felhőket. Egy idő után az utasoknak elege lesz a fogságból, felrobbantják a léghajót és megszöknek. Hazatértük után visszatérnek eredeti elképzelésükhöz, és megépítik kormányozható léghajójukat. A próbaútjukat figyelő tömeg nem kis rémületére egyszer csak megjelenik Robur a kijavított, újjáépített Albatrossal, és üldözőbe veszi a léghajót. A légi ütközet a majdan az első világháborúban a zeppelinek és a repülőgépek között zajló légi csatákat előlegezi meg. A léghajó burkolata szétreped, de lezuhanó utasait Robur megmenti a biztos haláltól. A bámészkodó tömeget az Egyesült Államok polgárainak aposztrofálva Robur beszédet mond és összefoglalja a történtek tanulságát: „ ... semmit sem szabad elsietni, méga haladást sem. A tudomány fejlődése nem előzheti meg az erkölcsök, a szokások, afelfogásfejlődését. ... Ma mégnem érkezett el a napja annak, hogy diadalmaskodhass am az ellentétes érdekek, érzelmek fölött. A népek még nem eléggé érettek ahhoz, hogy egyesítsék erőiket. Távozom hát, s magammal viszem titkomat. E titok azonban nem vész el az emberiségszámára. Megfogja ismerni azon a napon, amikor már elég képzett lesz ahhoz, hogy hasznát vegye, s elég bölcs ahhoz, hogy ismeretével soha vissza ne éljen. ” Az Albatros függőleges légcsavarjai az úgynevezett autogiro szerkezettel mutatnak rokonságot, amely egy időben a helikopter versenytársának számított, de végül az utóbbi bizonyult jobb megoldásnak. A helikopter kifejlesztésében magyar feltalálóknak is nagy szerepük volt, főleg Asboth Oszkárnak; az ő konstrukciója 1929-ben elsőként lebegett a levegőben folyamatosan 40 percig. Azonban Hódító Robur gépéhez hasonló, akár hetekig a levegőben utazó légi jármű azóta sem született. Felhasznált források Horváth Árpád: Verne, a technika álmodója. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1969 A technika kincsestára. Alom és valóság Verne műveiben, (felelős szerkesztő: Szentpéteri Józsefi. CD-ROM. Enciklopédia Humana Egyesület, Budapest, 2004 Világirodalmi Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994, Verne szócikk; írta: Nagy Géza B. Kiszely Magda: Verne Gyula magyarnemzetképe. Debrecen, 1935 Frecskay János.'Találmányok könyve. Franklin Társulat, Budapest, 1877 Utazás a Föld középpontja felc,Kordos László paleontológus előadása a Francia Intézetben, 2005. május 17. Verne és az űrhajózás; Gesztesi Albert csillagász előadása a Francia Intézetben, 2005. május 24. Veme Gyula kiállítás a Művészetek Palotájában, 2005. május 19 - június 26. Dr. Berencz János: Verne Lexikon. Pallas Stúdió, Budapest, 1997 A rejtélyes Verne Gyula; Válogatta és szerkesztette: Kuczka Péter. Kozmosz Könyvek, Budapest, 1978 La Revue Jules Verne, No. 18. 2004 Europe - revue littéraire mensuelle, Paris, janvier-février, 2005 Centenaire Jules Verne; L’horizon pour enerier; in: Télérama, horssérie, février 2005 Jules Verne. De la science á Fimaginaire; Larousse, Paris, 2004 Qui était vraiment Jules Verne? In: LIRE, No. 332. février 2005 Jules Verne, L’incroyable voyage, Le Figaro, hors-série,janvier 2005 Jules Verne, burgeois bohémé a Paris; Le nouvel Observateur, No. 2103, 2005 Karinthy Frigyes: Naplóm, életem. Magvető, Budapest, 1964 Karinthy Frigyes: így írtok ti. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1963 Karinthy Frigyes: Az elátkozott munkáskisasszony. Aqua, Budapest, 1992 Kárpáti Aurél: Tegnaptól máig. Budapest, 1961 www.jules. verne-club. de www.j-verne.de Köszön etnyilván ítás A szerző ezúton szeretne köszönetét mondani Szcmköe Dominikának, a Budapesti Francia Intézet munkatársának munkájához nyújtott értékes segítségéért.
