Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 5. szám - Technikatörténet. Longa Péterné: Csodálatra méltó jövőbe látás vagy megalapozatlan ábrándképek? – 100 éve halt meg Verne Gyula – I. rész
Csodálatra méltó jövőbe látás vagy megalapozatlan ábrándképek? - I. rész 53 építését egykor személyesen figyelhette meg. Ebben a könyvben az úti kalandoknál fontosabb az utazás eszköze - a hajó a főszereplő. Méretei lenyűgözőek - ezt fejezi ki a cím is. Építője, Isambard Brunei korának zseniális út-, vasút- és alagútépítő mérnöke volt. A hajóról számos népszerű cikk és szakmai leírás, sőt részletes műszaki adatokat tartalmazó könyv jelent meg. Verne leírása - bár nem minden számadat felel meg egészen pontosan a valóságnak - érzékletes és lenyűgöző. „A Great Eastern ... hossza kétszázhét és fél méter, tehát a Szajnában nem fordulhatna meg, mivel keresztbe fektetve bele sem férne. ... szélessége a kerekek fölött harminchat és fél méter. A hajó teknője a legiszonyúbb hullámcsapásokkal is dacol. Kettős páncélból építették, mégpedig úgy, hogy az egész hajótestet tizenhárom szakaszra osztották, s ezek mindegyike magában is külön, elszigetelve áll, oly módon, hogy ha az egyik megtelik is vízzel, a többi tizenkettő azért teljesen ép és vízmentes; a hajó tehát nem merülhet el. ... Födélzetéről hat árboc nyúlik az ég felé. ... a főárboc ... magasabb, mint a párizsi Notre Dame templom tornya. ...A Great Eastern gépei igazi remekművek, amelyek a legkisebb zsebórák pontosságával működnek. A kerekeket hajtó gépnek ezer lóereje van, és a kerekek tengelye percenként tizenkétszerfordul meg; a gőzhengerek nyomása minden négyszögcentiméterre egy és háromnegyed kilogramm. Sokkal erősebb a csavart hajtó gépezet, melynek ezerhatszáz lóereje percenként negyvennyolcforgást végeztet a hatvan tonna nehéz csavarral. Ezeken kívül a Great Eastemnek még hat más kisegítő gépje van, részint a gőzzé vált víz kondenzálására, részint a kormány és a hajócsigák működésbe hozására. Amint látjuk, a gőznek igen nagy szerepe van az egész hajón. ” A hajó belső berendezése minden szükséges dologgal el van látva az elegáns hölgyszalontól a gőzmosodáig. Nem maradt ki a regényből a kor egyik legendás vállalkozása, az Atlanti óceán alatti kábel lefektetése sem, amelyben valóban részt vett ez a hajó, csak a nagy esemény Veméék utazása után történt. Az Anglia és Amerika közötti távírókapcsolat megteremtéséhez „ csakis ez az úszó szörnyeteg vehette föl a háromezer-négyszáz kilométer hosszú drótot, melynek súlya négyezer-ötszáz tonna volt. Csakis ez a hajó rakhatta le a roppant hosszú vezetéket, mert a tenger nem háborgathatta, nem ingathatta meg iszonyú tömegét. ” Mindehhez a hajót jelentősen át kellett alakítani: „A hat kazánból kettőt, a három kéményből egyet kidobtak belőle, s ezek helyébe nagy tartókat építettek, melyekbe úgy rakták bele a kábelt, hogy mindjárt vizet is eresztettek rá. Így aztán, mikor a lerakásra került a sor, a kábel egyenesen a vízből ment a tengerbe, anélkül, hogy a külső levegővel érintkezett volna. ” Az úszó város lapjairól nem hiányoznak az izgalmas kalandok, hátborzongató epizódok sem: izgulunk a tengeri vihar leírásánál, eláll a lélegzetünk, amikor egy párbaj során az egyik vívó felemelt kardjába villám csap és szénné égeti a gonosz szándékú küzdő felet. A Niagara vízesés leírásánál pontos, de a táj szépségét szinte költői hevülettel ábrázoló képet kapunk. A Nemo kapitány (Vingt mille Heues sous la mer, 1869) Verne egyik legnépszerűbb regénye. Azzal kezdődik, hogy a világ tengerein egy félelmetes, ismeretlen, hatalmas szörny tűnik fel, amely éles agyarával hajók oldalát hasítja fel, és az okozott katasztrófák után nyomtalanul eltűnik a tenger mélyén. A rejtély megoldására kiküldött kutatóhajó is szerencsétlenül jár, de négy utasa, köztük egy híres francia professzor, a rejtélyes tengeralattjáró fedélzetére kerül és megismeri a parancsnok, Nemo kapitány titkát. A dúsgazdag indiai herceg családja kiirtóin, az angolokon akar bosszút állni. Zseniális mérnöki tudása birtokában vakon engedelmeskedő néhány segítőjével titokban megtervezi és felépíti a világot rettegésben tartó Nautilust. Mivel meg van győződve róla, hogy foglyai nem menekülhetnek el tőle, részletesen elmeséli a tengeralattjáró felépítését, működését. Nemo kapitányt két ellentétes, de egyformán szenvedélyes érzés hatja át: az angolok iránti gyűlölet és a tenger iránti rajongás — szavaiban összefonódik a tenger és a szabadság apoteózisa: „Szeretem a tengert! A tenger a mindenségi ...A tenger a lét csodálatos, kiapadhatatlan gazdagságát hordja méhében: csupa mozgás és szeretet. Az élő végtelenség. ...A tengerben van a természet hatalmas nagy élettani tartaléka. ... A zsarnokok a tengert nem hajthatják uralmuk alá. ... harminc lábbal a tenger színe alatt hatalmuk véget ér, befolyásuk semmivé lesz, erejük összeomlik! ... a tenger ölén érdemes csak élni! A tenger ölén van csak
