Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 5. szám - Technikatörténet. Longa Péterné: Csodálatra méltó jövőbe látás vagy megalapozatlan ábrándképek? – 100 éve halt meg Verne Gyula – I. rész

52 Longa Petemé csak Balzac. Az írás mellett aktív részese volt az amiens-i közéletnek; meglehet, csak hírneve folytán, tiszteletből vá­lasztották városi tanácstagnak, de ő komolyan vette felada­tát, a tanácsülések jegyzőkönyvei őrzik gyakori felszólalá­sait, javaslatait. Mégpedig nem is akármilyeneket! A kör­nyezetvédők előfutáraként javasolta, hogy a város levegő­jének tisztítása érdekében a mozdonyokra szereltessenek fel a vasúttársasággal „füstemésztő készüléket”. Ezt ugyan nem érték el, de sikerrel járt a gyógyszertárak éjszakai ügyeletének bevezetésére tett javaslatával, szorgalmazta a Párizs és Amiens közötti telefonvonal létesítését, hasznos ötletei voltak a színházak működtetésével kapcsolatban, in­tézkedett az utcai világítás gázlámpáinak villanylámpákra való kicserélése ügyében. Furcsa módon a mások utazási vágyait tápláló, a földgo­lyót oly részletesen ismerő ember maga nem volt igazán nagy utazó - holott anyagi lehetőségei is meg lettek volna hozzá. Jachtjával néhány kisebb utat tett a Loire-on, a Vizcayai-öbölben, egy nagyobb útja során az Ibériai-félszi­getet megkerülve bejárta a Földközi tenger medencéjét, egy másik alkalommal pedig, szintén a Saint Michelen eljutott Angliába, Skóciába, Norvégiába, Dániába, és Rotterdam­ban fejezte be északi útját. Mint ünnepelt írót, közismert személyiséget a kikötőhelyeken sokszor meghívták, ün­nepségeket, fogadásokat akartak rendezni a tiszteletére az előkelő társasági élet prominensei. O általában lemondta ezeket a programokat, jobban érezte magát egyedül, az álta­la teremtett szereplők sorsát szőve - izgalmas kalandokat egzotikus helyszíneken, ahol ő sosem járt és ahová nem is kívánt elmenni. 1886 márciusában, 58 éves korában szerencsétlen bal­eset érte. Esti sétájáról tért haza, amikor a félhomályban, házának kapuja előtt valaki rálőtt - mint kiderült, Paul öccsének fia, aki már addig is labilis idegzetű volt, a me­rénylet után pedig kiderült, hogy gyógyíthatatlan elmebe­tegség tört ki rajta. A Verne lábába fúródott golyót nem tud­ták eltávolítani a sebészek, cukorbetegsége miatt a seb ne­hezen gyógyult, egész további élete során sántított és fáj­dalmak gyötörték, a vitorlázást is abba kellett hagynia. Rendszeres fájdalmai voltak már fiatal korában jelentkező arcidegzsábája miatt is. A testi bajok mellé lelki szenvedé­sek is társultak: meghalt édesanyja, majd felfedezője és ins­pirálója, Hetzel; fia tengerésztisztként járta a világot, csak ritkán tartózkodott otthon. Soha többé nem mozdult ki Amiensből, még napokra sem, s még az 1892-ben megkapott becsületrend átvétele vagy 1902-ben az akadémiai taggá való beiktatása kedvéért sem. Keserű humorát megőrizte, magát sem kímélte, a becsület­­rend kapcsán írta nővérének: „Ma már nem mozdulok ki Amiensből. Azon kevés francia közé tartozom, akik nem lát­ták az Eiffel tornyot. Vagy talán éppen ezért tüntettek ki? ” Egyre romlik a látása, hallása is. De ezen is tud gúnyolódni: „ Egyikfülemre majdnem teljesen megsüketültem, de ez nem aggaszt, mert így csupán felét hallom annak a sok ostoba­ságnak és rosszindulatnak, ami a világot elárasztja. ” Egyre gyengült, fokozatosan le kellett mondania az írás­ról, ami számára az életet jelentette. Erezte, hogy közel a vég, és nem akarta, hogy személyes iratai, feljegyzései ide­gen kezekbe kerüljenek. Mindent megsemmisített— levele­ket, jegyzeteket, cédulákat, cikkgyűjteményeket. Csak né­hány befejezetlen kézirat maradt — némelyike olyan jól el­rejtve, hogy az egyiket csak 1995-ben találták meg. Azzal, hogy a munkáról lemondott, az élettől is búcsút vett. 1905. március 24-én halt meg. 2. Alkotásai Verne Gyula regényeit és novelláit a legutóbbi, teljességre törekvő magyar kiadás (Unikomis Lap- és Könyvkiadó Kft.) 80 kötetbe sorolta. Természetesen ennek a hatalmas életműnek teljes ismertetése nem lehet célja ennek az írás­nak - még akkor sem, ha kizárólag a technikatörténeti szempontokat vesszük figyelembe. Az alábbiakban azt pró­báljuk meg kiemelni, hogy Verne korának legjelentősebb műszaki alkotásai közül melyeket örökített meg, miben lát­ta a fejlődés útját, és „jóslatai” mennyire voltak megalapo­zottak, mennyiben váltak valóra napjainkig, illetve mely öt­leteinek megvalósulása tűnik valószínűnek a jövőben. 2.1. Utazások vízen és víz alatt A tengeri hajózás Verne kedvenc témája volt, hiszen ő is szenvedélyesen gyakorolta a vitorlázást, szíve szerint hiva­tásának választotta volna a tengerészetet. Alig akad olyan írása, amelyben ne szerepelne hajóút. Az úszó város (Une vilié flottante, 1871) című regényét Paul öccsével tett ame­rikai hajóútja inspirálta. A kor technikai csodájának számí­tó, hatalmas Great Eastern óriásgőzösön utaztak, amelynek Verne jelentősebb utazásainak útvonalai

Next

/
Thumbnails
Contents