Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 5. szám - Technikatörténet. Longa Péterné: Csodálatra méltó jövőbe látás vagy megalapozatlan ábrándképek? – 100 éve halt meg Verne Gyula – I. rész
52 Longa Petemé csak Balzac. Az írás mellett aktív részese volt az amiens-i közéletnek; meglehet, csak hírneve folytán, tiszteletből választották városi tanácstagnak, de ő komolyan vette feladatát, a tanácsülések jegyzőkönyvei őrzik gyakori felszólalásait, javaslatait. Mégpedig nem is akármilyeneket! A környezetvédők előfutáraként javasolta, hogy a város levegőjének tisztítása érdekében a mozdonyokra szereltessenek fel a vasúttársasággal „füstemésztő készüléket”. Ezt ugyan nem érték el, de sikerrel járt a gyógyszertárak éjszakai ügyeletének bevezetésére tett javaslatával, szorgalmazta a Párizs és Amiens közötti telefonvonal létesítését, hasznos ötletei voltak a színházak működtetésével kapcsolatban, intézkedett az utcai világítás gázlámpáinak villanylámpákra való kicserélése ügyében. Furcsa módon a mások utazási vágyait tápláló, a földgolyót oly részletesen ismerő ember maga nem volt igazán nagy utazó - holott anyagi lehetőségei is meg lettek volna hozzá. Jachtjával néhány kisebb utat tett a Loire-on, a Vizcayai-öbölben, egy nagyobb útja során az Ibériai-félszigetet megkerülve bejárta a Földközi tenger medencéjét, egy másik alkalommal pedig, szintén a Saint Michelen eljutott Angliába, Skóciába, Norvégiába, Dániába, és Rotterdamban fejezte be északi útját. Mint ünnepelt írót, közismert személyiséget a kikötőhelyeken sokszor meghívták, ünnepségeket, fogadásokat akartak rendezni a tiszteletére az előkelő társasági élet prominensei. O általában lemondta ezeket a programokat, jobban érezte magát egyedül, az általa teremtett szereplők sorsát szőve - izgalmas kalandokat egzotikus helyszíneken, ahol ő sosem járt és ahová nem is kívánt elmenni. 1886 márciusában, 58 éves korában szerencsétlen baleset érte. Esti sétájáról tért haza, amikor a félhomályban, házának kapuja előtt valaki rálőtt - mint kiderült, Paul öccsének fia, aki már addig is labilis idegzetű volt, a merénylet után pedig kiderült, hogy gyógyíthatatlan elmebetegség tört ki rajta. A Verne lábába fúródott golyót nem tudták eltávolítani a sebészek, cukorbetegsége miatt a seb nehezen gyógyult, egész további élete során sántított és fájdalmak gyötörték, a vitorlázást is abba kellett hagynia. Rendszeres fájdalmai voltak már fiatal korában jelentkező arcidegzsábája miatt is. A testi bajok mellé lelki szenvedések is társultak: meghalt édesanyja, majd felfedezője és inspirálója, Hetzel; fia tengerésztisztként járta a világot, csak ritkán tartózkodott otthon. Soha többé nem mozdult ki Amiensből, még napokra sem, s még az 1892-ben megkapott becsületrend átvétele vagy 1902-ben az akadémiai taggá való beiktatása kedvéért sem. Keserű humorát megőrizte, magát sem kímélte, a becsületrend kapcsán írta nővérének: „Ma már nem mozdulok ki Amiensből. Azon kevés francia közé tartozom, akik nem látták az Eiffel tornyot. Vagy talán éppen ezért tüntettek ki? ” Egyre romlik a látása, hallása is. De ezen is tud gúnyolódni: „ Egyikfülemre majdnem teljesen megsüketültem, de ez nem aggaszt, mert így csupán felét hallom annak a sok ostobaságnak és rosszindulatnak, ami a világot elárasztja. ” Egyre gyengült, fokozatosan le kellett mondania az írásról, ami számára az életet jelentette. Erezte, hogy közel a vég, és nem akarta, hogy személyes iratai, feljegyzései idegen kezekbe kerüljenek. Mindent megsemmisített— leveleket, jegyzeteket, cédulákat, cikkgyűjteményeket. Csak néhány befejezetlen kézirat maradt — némelyike olyan jól elrejtve, hogy az egyiket csak 1995-ben találták meg. Azzal, hogy a munkáról lemondott, az élettől is búcsút vett. 1905. március 24-én halt meg. 2. Alkotásai Verne Gyula regényeit és novelláit a legutóbbi, teljességre törekvő magyar kiadás (Unikomis Lap- és Könyvkiadó Kft.) 80 kötetbe sorolta. Természetesen ennek a hatalmas életműnek teljes ismertetése nem lehet célja ennek az írásnak - még akkor sem, ha kizárólag a technikatörténeti szempontokat vesszük figyelembe. Az alábbiakban azt próbáljuk meg kiemelni, hogy Verne korának legjelentősebb műszaki alkotásai közül melyeket örökített meg, miben látta a fejlődés útját, és „jóslatai” mennyire voltak megalapozottak, mennyiben váltak valóra napjainkig, illetve mely ötleteinek megvalósulása tűnik valószínűnek a jövőben. 2.1. Utazások vízen és víz alatt A tengeri hajózás Verne kedvenc témája volt, hiszen ő is szenvedélyesen gyakorolta a vitorlázást, szíve szerint hivatásának választotta volna a tengerészetet. Alig akad olyan írása, amelyben ne szerepelne hajóút. Az úszó város (Une vilié flottante, 1871) című regényét Paul öccsével tett amerikai hajóútja inspirálta. A kor technikai csodájának számító, hatalmas Great Eastern óriásgőzösön utaztak, amelynek Verne jelentősebb utazásainak útvonalai
