Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 5. szám - Technikatörténet. Longa Péterné: Csodálatra méltó jövőbe látás vagy megalapozatlan ábrándképek? – 100 éve halt meg Verne Gyula – I. rész
Ipaijogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 110. évfolyam 5. szám 2005. október TECHNIKATÖRTÉNET LONGA PÉTERNÉ Csodálatra méltó jövőbe látás vagy megalapozatlan ábrándképek? 100 éve halt meg Verne Gyula I. rész „Minden, ami lehetséges, be kell, hogy teljesedjék. ” Verne: A gőzház (Acélelefánt) „A Föld egésze, mint átélhető érzés: ez volt, amit tőle kaptam. ” Nemes Nagy Ágnes 1. Élete Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Verne Gyulát - akit még véletlenül sem nevezhet nálunk senki a fmomkodás vagy tudálékoskodás vádja nélkül Jules Veme-nek - mi, magyarok legalább annyira magunkénak érezzük, mint honfitársai, a franciák. „... bámulatos személyességgel, sőt intimitással, ki-ki a saját gyerekkorát, saját szellemi születésnapját ünnepli az ő nevét idézve ” - írja sok-sok rajongója közül az egyik: Nemes Nagy Ágnes. Verne szülővárosa, Nantes Franciaország nyugati partján, a Loire folyó torkolatánál fekvő fontos kikötőváros. Innen indultak a hatalmas teherszállító hajók a gyarmatosítás korától kezdve Afrika és Közép-Amerika, az Antillák szigetvilága felé, és ide tértek meg a trópusokról hozott kávéval, gyümölcsökkel, fűszerekkel. A hajóépítés és a kereskedelem gazdagságot, tartós jólétet biztosított a város lakóinak. Verne is tehetős, tekintélyes családból származott, jómódú ügyvéd apa és magas rangú katona- és tengerésztiszt ősökkel rendelkező, arisztokrata anya első gyermekeként született 1828. február 8-án. Az elsőszülöttség ténye inkább balszerencsének, mint előnynek bizonyult számára: elvárták tőle, sőt korán kibontakozó hajlamai, érdeklődése ellenére kényszerítették, hogy apja foglalkozását folytassa, míg Paul öccse az általa annyira óhajtott tengerésztiszti pályát választhatta. A családi legendárium romantikus története szerint kiskamaszként elszökött otthonról és hajósinasnak szegődött; igaz, ezt a könnyelmű cselekedetet nemcsak a tengeri kalandok iránti vonzódás motiválta, hanem unokahúga iránt érzett szerelme is, akinek korall nyakéket szeretett volna hozni valami messzi, szép vidékről. A szökést persze hamar észrevették, és apja maga ment érte a háromárbocos hajóra - a kaland megalázó atyai pofonokkal végződött. A nantes-i líceum és a párizsi jogi tanulmányok alatt a tengerészet után a szülőket nem kevésbé kétségbe ejtő vonzódás alakul ki Vemében: írni szeretne. Ezek a korai próbálkozások még nem sejttették a későbbi, természethez és műszaki tudományokhoz kapcsolódó müveket: humoros színdarabokkal, bohózatokkal próbálkozott, nem is teljesen sikertelenül. Az idősebb Alexandre Dumas, talán legnépszerűbb kortársa vette szárnyai alá: kicsit bele is javított első vígjátékába, az Eltört szalmaszálakba (a furcsa cím egy akkor divatos társasjátékra utal); a darab Nantes-ban tizenkét előadást ért meg, ám ez a családban inkább bosszúságot, mint büszkeséget keltett. Verne letette ugyan az ügyvédi vizsgát, de apja sürgetésére, hogy kezdje meg mellette a munkát, határozott tiltakozással válaszolt: „ ... kitűnő író lehet belőlem, de bizonyos, hogy jó ügyvéd soha nem leszek. Minden dologban a művészi formát vagy a komikumot látom, jóformán semmi sem fűz a világ rideg valóságához. Az egyedüli pálya, amelyet el tudok képzelni magamnak, az irodalom. ” A család újabb rettenetére színházi titkárnak szegődött, ismét darabok írásával próbálkozott, de előadásuk kevés sikerrel járt. A sokszor közhelyként idézett „nyomorgó iljú művész” alakja őt illetően ebben az időben rideg valóság. De kapcsolatain, barátain keresztül már kezdett kialakulni igazi egyénisége, érdeklődési területe. A XIX. század a tudományok és a műszaki élet fejlődésének aranykora. Verne életében nagyon sok jelentős felfedezés és találmány született: Faraday nevéhez fűződik az elektromágnesség felfedezése (1831), Morse találmánya a távíró (1837), Daguerre-é a fényképezés (1839). Livingstone kelet-afrikai útja 1850-ben világszenzáció, majd az eltűnt tudós felkutatója, Stanley hozza lázba a világot 1874-ben. Foucoult 1852-ben folytatja le híres ingakisérleteit, a jövő fémének tartott alumínium előállítására 1854- ben kerül sor. 1859-ben kezdik meg a Szuezi-csatoma építését, ugyanebben az évben jelenik meg Darwinnak a fajok eredetéről írott könyve. 1863-ban helikopterkísérletek kezdődnek, és Nadar léghajója is felszáll. 1867-ben megjelenik a négyütemű motor és a telefon, majd egy évtized múltán a fonográf és Edison villanylámpája. 1878-ban kutatnak az északnyugati átjáró után, 1893-ban Nansen eljut az Északi-sarkra. 1890-ben Branly rádiót épít, és 1895-től ismertté válik a röntgensugárzás. Végül - bár nem értesülhetett már róla - Verne halálának évéhez, 1905-höz fűződik Einstein relativitáselméletének publikálása, amely kor
