Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 5. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményéiből 45 az eljáró tanácstól). Az olyan technikai jellegű változtatások, amelyek kisebb jelentőségűek vagy egyébként nem tartalmaznak új egyéni, eredeti elemeket, nem minősülnek átdolgozásnak. 26. Az átdolgozás szintjét el nem érő változtatások így csak akkor minősülhetnek jogsértőnek, ha azok jellege sértené a szerzőnek a mű egységéhez fűződő jogát. Az új Szjt., mint ahogyan arra a miniszteri indokolás rámutat, a Berni Uniós Egyezmény 6bis cikkében meghatározott „sérelmi” szintre emelte fel e személyhez fűződő jog megsértése megállapíthatóságát. Az Szjt. 13. § szerint most már csak a mű eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoztatása vagy megcsorbítása esetén valósul meg e jog megsértése, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes. Az érintett dokumentumok jellegére és rendeltetésére tekintettel azonban valamely, kellő körültekintéssel véghezvitt - lényegében technikai jellegű - változtatás aligha lehet alkalmas arra, hogy megsértse a szerzők becsületét vagy hímevét (különösen nem lehet szó arról, hogy ha a változtatásnak a szerzőktől eltérő forrását is feltüntetik). 27. A megbízó 2. számú kérdésében foglalt második alkérdés így szól: „Korlátozza-e a megrendelőt abban, hogy az eredeti tanulmány változatlanul hagyása mellett, a beállott változásokra tekintettel, harmadik féllel együttműködve új, aktuális terveket hozzon létre a szervezet informatikai stratégiájára és annak megvalósítására vonatkozóan?” Az nem teljesen egyértelmű, hogy a „korlátozza-e” kifejezés mire vonatkozik; mi az, ami korlátozza vagy nem korlátozza a megrendelőt- a jelen szakértői ügyben a megbízót - „abban, hogy az eredeti tanulmány változatlanul hagyása mellett, a beállott változásokra tekintettel, harmadik féllel együttműködve új, aktuális terveket hozzon létre a szervezet informatikai stratégiájára és annak megvalósítására vonatkozóan”. Úgy tűnik azonban, hogy az utalás az Szjt. és a szerződés rendelkezéseinek az együttes értelmezéséből adódó jogi helyzetre vonatkozik. 28. Az. eljáró tanács úgy érti ezt a kérdést, hogy nem a meglevő dokumentumok átdolgozásáról van szó, hanem azok változatlanul hagyása mellett új, önálló tervek létrehozásáról. Amennyiben ez tényleg azt jelenti, hogy nem használnak fel konkrét szövegrészeket a meglevő dokumentumokból, hanem legfeljebb csak az azokban vázolt elvekre, eljárásokra, működési módszerekre támaszkodnak - amelyek az Szjt. 1. §-ának (6) bekezdése szerint nem esnek szerzői védelem alá - ennek nincs semmilyen szerzői jogi akadálya. Ad 3. ,,A szolgáltatást nyújtó fél szerezhet-e ilyen vállalkozási szerződés alapján kizárólagos jogokat arra, hogy a szervezet működésére, tevékenységére, gazdálkodására kiható tervezetek készítését kizárólag csak a szolgáltatást nyújtó szervezet végezhesse a jövőben, figyelembe véve, hogy programokformájában történő megvalósításukat ez a szolgáltatást nyújtó szervezet nem készíti el, és ily módon, a munka végén szoftver nem keletkezik? ” 29. Erre a kérdésre egyértelmű a válasz: A szolgáltatást végzőnek nincs ilyen joga. A szervezet működésére, tevékenységére, gazdálkodására kiható új terveket, programokat, szabályozásokat bárki elkészítheti, amennyiben az így létrejövő dokumentumok nem a szolgáltatást végző szervezet által korábban készített dokumentumok konkrét szövegrészeinek - többszörözésnek (másolásnak) vagy átdolgozásának minősülő — a felhasználásával történik, s ha az új, önállóan elkészített dokumentumok legfeljebb csak a meglevő és szerzői jogi védelmet élvező dokumentumokban vázolt — önmagukban nem védett - elvekre, eljárásokra, működési módszerekre támaszkodnak. Szakirodalmi mű változatainak összehasonlító vizsgálata SZJSZT-16/05 A Fővárosi Bíróság megkeresése A Fővárosi Bíróság által feltett kérdések 1. A felperes által írt, lektorált, a 8. sorszámú jegyzőkönyvhöz mellékelt anyag és a könyv 4.5. fejezete, „Az emlőrák kemoterápiája a multidiszciplináris onkoterápia keretében” című fejezet összehasonlítása alapján megállapítható-e az, hogy a felperes által írt anyag szerepel-e ebben a fejezetben, vagy sem? 2. Amennyiben a két anyag nem fedi telj es egészében egymást, megállapítható-e az, hogy a megjelent kiadványban a 4.5. fejezet kibővült az időközbeni, 1999. október-2001. szeptember közötti időszakban megismerhetővé vált tudományos eredmények anyagával, vagy pedig a bővítés más tartalmú? 3. Amennyiben a kiadványban megjelenő rész, az emlőrák kemoterápiás kezelésére vonatkozó anyag eltér a felperes által írt anyagtól, megállapítható-e az, hogy a felperes anyagát ettől függetlenül felhasználták a megjelent kiadványban, és amennyiben igen, hány százalékra tehető a felhasználás mértéke, ha a felperes által megírt anyagrészt vesszük alapul (tehát a megírt anyagrészből hány százalékot emeltek be a könyv fejezetébe). Az eljáró tanács előzetes megjegyzései 1. Az eljáró tanácsnak a bíróság által megküldött két szöveget kellett összehasonlítania. — Az egyik szöveg egy kézirat, amelynek a következő a címe: „Az emlőrák kemoterápiája a multidiszciplináris onkoterápia keretében”, és amelynek szerzőiként a következő személyek vannak feltüntetve: „Prof. Láng István, dr. Telekes András, dr. Horváth Zsolt.” (A szerzők neve alatt a következő áll: „Országos Onkológiai Intézet Kemoterápia ’B’ Belosztály.”) Az eljáró tanács erre a szövegre a továbbiakban mint ,féziraf'-rd utal.- A másik szöveg „Az emlőrák aktuális kérdései” című könyv (szerkesztők: dr. Tóth József és dr. Péter Ilona; Springer Tudományos Kiadó Kft., 2002) 4.5 számú alfejezete, amely a könyv 222-237. oldalán található, és amelynek ugyanaz a címe mint a kéziratnak. Az eljáró tanács erre a szövegre a továbbiakban mint kifejezet"-re utal.
