Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 5. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
46 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 2. Az eljáró tanács rámutat arra, hogy az alfejezet táblázatokat és ábrákat is tartalmaz. A megfelelő táblázatokra és ábrákra a kézirat is utal, de azokat nem tartalmazza. A táblázatok és ábrák jelölése a két szövegben eltérő. Úgy tűnik, hogy ez abból következik, hogy miután a kézirat a könyv alfejezetévé vált, a számozást a könyvben követett számozási rendszerhez kellett igazítani. Ezt az látszik alátámasztani, hogy a táblázatokra és ábrákra való utalás a két szöveg ugyanazon pontjain és ugyanolyan sorrendben történik. Mindazonáltal az eljáró tanács véleménye a kézirat leadása idején esetleg már meglevő és az alfejezetben megjelent táblázatok és ábrák összehasonlítására nem terjed ki. 3. Az eljáró tanács alcímről alcímre, bekezdésről bekezdésre, mondatról mondatra és szóról szóra összehasonlította a két szöveget, és ennek alapján alakította ki alábbi szakértői véleményét. Az eljáró tanács véleménye 4. Az eljáró tanács a bíróság által feltett három kérdésre - azok szoros összefüggése folytán - együtt válaszol. Ezt megelőzően azonban két megjegyzést kíván tenni. 5. Elsőként a következőket kívánja megjegyezni az eljáró tanács: A bíróság 1. számú kérdése „a felperes által írt, lektorált ... anyag”-ra utal, és annak megállapítását kéri, hogy „a felperes által írt anyag szerepel-e” az alfejezetben. Az eljáró tanács ezt úgy értelmezi, hogy bíróság a szóban forgó anyagon a kézirat egészét érti. Az ugyanis nem állapítható meg - legalábbis a megküldött iratok között nincs erre adat - hogy a három szerzőtárs miként hozta létre a közösen alkotott művet, s így az sem, hogy mely részek tekinthetők a felperes által írtaknak, illetve olyanoknak, amelyeknek a megírásában közvetlenül részt vett. 6. A második megjegyzés a bíróság 2. számú kérdésére vonatkozik. A bíróság annak megállapítását kéri, hogy ha az alfejezet a kézirathoz képest bővült, a bővítés az időközben megismerhetővé vált tudományos eredményeket tükrözi-e, vagy más tartalmú. Mint ahogyan arra az eljáró tanács a lentiekben rámutat, vannak bizonyos tartalmi eltérések a két anyag között, többek között olyanok is, amelyek bővítésnek számítanak. Az viszont többnyire csak valószínűsíthető, hogy ezek az újabb eredményekre támaszkodnak. Szerzői jogi szempontból azonban annak nincs jelentősége, hogy a bővítések új vagy régi kutatási eredményeket tükröznek-e, vagy hogy egyáltalán kutatási eredmények ismertetésében állnak-e. Szerzői jogi szempontból csak annak van jelentősége, hogy a bővítések és más módosítások olyan jellegűek-e, amelyekre figyelemmel az érintett mű átdolgozásáról van szó (illetőleg esetleg már átdolgozásnál is többről, minőségileg másról - új, önálló mű létrejöttéről), vagy pedig azok csupán kisebb jelentőségűek, és nem érik el az átdolgozás, illetve az új mű megalkotásának a szintjét. Az eljáró tanács ezért úgy értelmezte a bíróság 2. számú kérdését, hogy az a bővítések és más módosítások ilyen szempontból való megítélésére vonatkozik, s az újabb tudományos eredményekre való utalás csak az átdolgozás vagy az új mű szintjét elérő bővítések legvalószínűbb alapjára utal. 7. A fenti, 3. pontban említett részletes vizsgálat alapján az eljáró tanács megállapította, hogy a két szöveg - a kézirat és az alfejezet-mintegy 95%-ban teljesen azonos (ez a mondatok túlnyomó többségére áll), vagy az utóbbi az előbbihez képest csupán lényegtelen, szerzői jogi szempontból irreleváns, kisebb módosításokat tartalmaz. A lényegtelen, szerzői jogi szempontból irreleváns módosítások jellegének a bemutatására a következő példák látszanak alkalmasnak:- Az alfejezet 222. oldala bal oldali oszlopának a közepén van egy hosszú bekezdés. Ennek a szövege ^kéziratban (lásd annak 1-2. oldalát) öt bekezdésre van bontva. A szövegben azonban csak egyetlen érdemi különbség van: az, hogy az alfejezetből egy, a közepes kockázatú esetekre utaló mondat kimaradt (ez utóbbi módosítást, jóllehet nem bővítésről van szó, a lentiekben a kevés számú érdemi változás egyikeként említi meg az eljáró tanács).- Az alfejezet 222. oldala bal oldali oszlopának alján kezdődő és a jobb oldali oszlop tetején végződő mondat a kéziratban (lásd a 2. oldalt) így szerepel: „Ennek elsősorban a nagy kockázatú, hormonreceptor negatív vagy hormonkezelésre rezisztenssé vált esetekben döntő a szerepe.” Az alfejezeiben ez így áll: „Ez elsősorban a nagy kockázatú, hormonreceptor-negatív vagy hormonkezelésre rezisztenssé vált esetekben játszik döntő szerepet.” A „hormonreceptor-negatív” valóban összetett szó, nem pedig két külön szó; így itt egy helyesírási hiba kijavításáról beszélhetünk. Egyébként azonban a két szöveg gyakorlatilag ugyanaz; a módosítás még kisebb stílusjavításként sem fogható fel. Több ilyen kétes szükségességű „javítás” is található a szövegben: például „megtalálhatók” „jelen vannak” helyett; „bizonyította, hogy .... előnyös” „bizonyította .... előnyös voltát” helyett; „menopausás betegek számára” „menopauzás betegeknek” helyett; „ 10% alatti” „ 10%-nál kisebb” helyett; és így tovább.- Vannak olyan kisebb módosítások is azonban, amelyek stílusjavításként foghatók fel. Eire az alfejezet 222. oldalának végén kezdődő és a 223. oldal elején befejeződő következő szövegrész a példa: „E felismerésnek megfelelően az adjuváns szisztémás terápia célja a feltételezett, rejtett mikrometasztázisok felszámolása a klinikailag daganatmentes betegben, a kiújulás megelőzése érdekében. Az első ellenőrzött adjuváns klinikai vizsgálatot 1958-ban indították el, majd az 1970-es évek elejétől az első két nagy randomizált nyirokcsomó-pozitív vizsgálatot követően sorozatban indultak a kiterjedt, ellenőrzött adjuváns vizsgálatok.” A kéziratban (lásd a 3-4. oldalt) ez a szövegrész a következőképpen áll: „Az adjuváns szisztémás terápia célja e felismerésnek megfelelően a klinikailag daganatmentes betegben a feltételezett, rejtett mikrometasztázisok felszámolása a kiújulás megelőzése érdekében. Az első adjuváns ellenőrzött klinikai vizsgálatot 1958-ban indították el, majd az 1970-es évek elejétől az első két nagy randomizált nyirokcsomó pozitív trialt követően sorozatban indultak a kiterjedt, ellenőrzött adjuváns vizsgálatok.” Nyilvánvalóan helyesebb az első esetben is „vizsgálat”-ot írni annak angol megfelelője (trial) helyett még akkor is, ha a könyv olvasói számára az utóbbi jelentése is érthető lehet, és a szórend módosítása is némi stílusjavítást eredményezett. A szövegben azonban mindezzel együtt sem történt szerzői jogi szempontból releváns változtatás.
